Egy újabb sörös történelmi témával jelentkezek, gyorsan sört a kézbe az olvasáshoz! Vagy kettőt, mert nem lesz rövid... Viszonylag ismeretes, hogy a vallási megújulás elindítója Luther Márton (1483-1546) igencsak kedvelte az életet és annak habos oldalát. Ebből kifolyólag számos sört neveztek el róla, de az USA-ban még egy befutott sörfőzde is üzemel ennek apropóján (Reformation Brewery), nálunk pedig rövid ideig szintén működött Reformátor Sörfőzde és a Kapucinus Sörfőzde is megalkotta a Frau Luther nevű sörét, valamint a reformáció 500 éves évfordulójára a Balatonnál is főztek sört.

Mindenesetre embert próbáló feladat lenne a reformációt meglovagoló söröket összekóstolni...

(Alant néhány eklatáns példa...)

Luther Márton a sörkedvelő

Néhány történész egyenesen azt állítja, hogy a Reformáció jó nagy leegyszerűsítéssel, de a sörivó Észak-Európa és a borivó Dél-Európa összecsapása, vallási kettészakadása volt 1517-ben. Például a híres katolikus filozófus Rotterdami Erasmus, aki Luther Mártonnal többször szembeszállt, bár Németalföldön élt, mégis borivó volt (betegsége miatt). Az Encyclopaedia of Martin Luther and the Reformation c. könyv 2017-ben került kiadásra és külön Sör (Beer) szócikk is szerepel benne, a szerkesztők olyan fontosnak érezték a témában az italt. Biztosan lehetne kivételeket is hozni, de ez a leegyszerűsítés igen találó, érdemes megjegyeznünk.

Az egykori szerzetesnek számos mondása kapcsolódik a sörhöz, ezek még vissza fognak pár helyen köszönni, de kettőt külön kiemelek, melyek bizonyítják, hogy nem vetette meg a jóféle ital élvezetét:

"Jó sört inni nem művészet, hanem a rosszat meginni tudni - na, az a művészet!"

"Inkább a kocsmában gondolkodjanak a templomról, mint a templomban a kocsmáról."

Luther Márton már ágostonos szerzetesként hozzászokott a rendszeres söriváshoz. Visszaemlékezéseiben feljegyezte, hogy napjában ugyan csak kétszer étkeztek a monostorban, de mindkettőnél 2-2 korsó jó sört kaptak, illetve egy kis kancsó bort. Egyik életrajzírója írta meg később Mártonról, hogy öblös söröskorsója volt otthon,* amin 3 gyűrű (abroncs?) volt. Az első neve Tízparancsolat volt, a másodiké Hiszekegy, a harmadiké Miatyánk. Valószínűleg ugyanis annyi ideig tartott neki meginni egy-egy gyűrűnyi sört, ameddig elmondta magában a fenti szövegeket. Ugyanez az életrajzíró jegyezte fel azt is, hogy a reformátor képes volt egy húzásra is kiinni sörét. A pápisták abban az időben sörkedvelő szokását felnagyítva "részeges német szerzetesnek" nevezték Luthert.

Luther Márton (1529) és felesége, Katherina von Bora (1526) képei

"Naumburgi sört iszom, majdnem olyan jó, mint a mansfeldi, amit valaha Te [Katherina von Bora] dicsértél nekem."

Arról nem tudunk, hogy Luther maga főzőtt-e valaha sört, viszont felesége biztosan, a kiugrott apáca Katherina von Bora 1525-ben lett Márton felesége. Luther ekkor már híres volt, lakodalmukra messze földről is kaptak néhány hordó sört (egyet például Einbeck városából, ami akkor is híres volt már söréről - például egyesek a baksör nevét is is innen eredeztetik; egy másik hordóval a közeli Torgau városából rendelt, a levél is fennmaradt). Az akkori einbecki sör egyébként az árpa mellett valamennyi búzamalátát is tartalmazott, úgyhogy ha valaki tényleg 'Luther sört' szeretne készíteni, ebbe az irányba kell próbálkoznia. A Luther család Wittembergben az ágostonos szerzetesek elkobzott rendházába költözött be, a történelem fintora, hogy Luther már korábban is élt itt kb. egy évtizedig. Katherina 'uram' (ahogy férje tréfásan becézgette) birtokába vette a rendházzal együtt megszerzett sörfőzdét is, évente nagyjából 5000 liter sört főzött. Nem kell megijedni, nem a kis család itta meg mindet. Az egykori refektóriumban (étkezőben) néha 50 ember is ült Lutherékkel egy asztalnál. Számos vendég szállt meg náluk: diákok, reformátorok, betegek. Hely volt bőven a régi szerzetesi épületben.

A Luther-ház Wittenbergben (egykori ágostonos épület)

"Azt hiszem Philippus [Melanchton] úgy foglalkozik asztrológiai dolgokkal, ahogy én iszom egy nagy húzásra való sört, ha súlyos gondolataim támadnak." - Philipp Melanchton a reformáció kimagasló alakja volt Luther mellett. Ő szervezte egyházzá a ma ismert evangélikus felekezetet. Emellett súlyosan rátelepedett életére az asztrológia is, ha horoszkópja azt jósolta, nem mert átkelni egy kisebb folyón sem, netán egy hídon. A fenti idézet alapján Luther sokkal könnyebben vette az életet, és jókat sörözött. Tanítványai is észlelték ezt, egyszer beszóltak neki, hogy a ha olyan csodálatos a sör, vajon lehet-e vele keresztelni? A kérdésre természetesen nemmel felelt az egykori szerzetes, de érezhetjük a nem is kevés gúnyt a kérdésből.

Luther és a mértékletesség

 Bár kimondottan szerette a sört (és a bort), és ezt nem is rejtette véka alá, mégis mértékletes maradt élete folyamán. Márton többször feljegyezte önmagáról, hogy józan életű, és másokat is erre intett. Az alkoholba menekülőkre kimondottan haragudott, vagy éppen azokra, akik táplálták a szeszivást.

"Aki a sörfőzést kitalálta, az a romlást hozta Németországra."

"Egy kis emelkedett hangulatot igazán lehet tolerálni, amikor valaki keményen dolgozik dolgozik, utána megiszik egy vagy két sört, és jól érzi magát. (...) De ha valaki éjjel-nappal ül és vedel, és ürít, ez disznóság... Ha valaki fáradt és rosszkedvű, igyon egyet; ám ez nem jelenti azt, hogy úgy tegyen, mint egy disznó, zabáljon és vedeljen!"

Valójában csak az időseknél volt Luther megengedőbb, ő maga a nem túl erős söröket favorizálta: "Az erős sör az idősek teje."

 Luther Mártonunk ízig vérig reneszánsz ember volt, abszolút kortársa a világhírű művésznek, Michelangelo Buonarottinak. Luther is művelt, gondolkodó, kételkedő, boldogságra törekvő. Életfilozófiája így szólt: "Amikor az ördög megkísért, keresd férfiak társaságát vagy igyál többet, viccelődj, netán beszélj butaságokat és csinálj egyéb vidám dolgokat. Néha muszáj többet innunk, mozognunk, felfrissíteni magunkat, sőt kisebb bűnökkel megelőzni az ördögöt, így nem hagyunk neki teret a nagyobb kísértésekre. Legyőz bennünket, ha abszolút semmilyen bűnt nem követünk el. Tehát amikor az ördög az súgja: - Ne igyál! - Válaszold neki: - Inni fogok, és szabad akaratomból teszem, mert te azt mondod, ne tegyem." (a szerző fordítása)

Luther és a sörfőzés forradalma?

Egy ideje lappang az a hangzatos elmélet a sörös szakírók között, hogy a lutheri reformáció alapvető hatással volt magára a sörfőzésre is, nevezetesen a komló meghonosodására a német sörökben. Innen terjedt el később a protestantizmussal világszerte a komlós sör. Az elmélet szerint eredetileg sokféle fűszerrel ízesítették a német söröket (összefoglalólan grut vagy gruit), és ezeket a katolikus egyház jól megadóztatta. (Grutrecht) De jöttek az élelmes lutheránusok, akik nem akartak a pápistáknak adót fizetni, amúgy is lázadtak a régi szokások ellen. Valami kesernye mégis kerüljön a sörükbe, stabilizálja is, így az addig vadon termő komlót kezdték használni. Később ez vezetett világszerte a sör komlózásához, a komló nemesítéséhez stb. Azt is hozzáteszik még, hogy a középkori írók - akik persze katolikusok voltak - nem becsülték sokra a komlót, gyakran erősebbnek ítélték a negatív hatásait, mint a pozitívakat.

Középkori müncheni sörfőzőmester címere (balra fent a komló)

Az elmélet jól hangzik, csak éppen téves. Évszázadokkal korábban használták már a komlót német földön, az északi Hanza-kereskedővárosok pedig kimondottan erősen komlózták söreiket a 14. századtól kezdve. Ezek valóban ellenállóbbak lettek, még távolsági kereskedelemre is alkalmasak voltak. A déli Bajorországban pedig 1516-ban jelent meg a híres Reinheitsgebot, ami szerint a sörben csak víz, árpamaláta és komló lehet (az élesztőt még hírből nem ismerték). Vagyis az állítólagos (sör)reformációt éppen 1 évvel megelőzte ez is...

-----------------

* Sajnos nem tudjuk, mekkora volt a korsó. Mivel a legkisebb akkori szász űrmérték is 0,8-0,95 liter volt, a feljegyzések pedig 'nagy'-ként írják le, így legalább 0,95 literesre, de akár ennek a duplájára is gondolhatunk.

-----------------

Felhasznált irodalom:

Csepregi Zoltán (szerk.): Luther válogatott művei. 7. Levelek. Bp. 2013.

Csepregi Zoltán (szerk.): Luther válogatott művei. 8. Asztali beszélgetések. Bp. 2014.

an.: The Beer of Martin Luther. https://faithfulreaders.com/2012/05/01/the-beers-of-martin-luther/

Mark A. Lamport (szerk.) Encyclopedia of Martin Luther and the Reformation. Maryland, 2017.

Nina Martyris: The Other Reformation - How Martin Luther Changed Our Beer, Too. https://www.npr.org/sections/thesalt/2017/10/31/561117731/the-other-reformation-how-martin-luther-changed-our-beer-too

Richard W. Unger: Beer in the Middle Ages and the Renaissance. Philadelphia, 2007.

William Bostwick: The Brewer's Tale: A History of the World According to Beer. New York, 2015.