Alig rohadtak el a Halloween-tökök, máris közeleg a Karácsony, így nemcsak a csokinyúlból átcsomagolt Mikulások és akciós szaloncukrok bólogatnak hívogatóan a boltok polcairól. A sörösök is készülnek az ünnepekre, így egyre másra ütközünk a masszívabb Stoutokba, Barley Wine-okba és más nyalánkságokba. A Szent András Sörfőzde pedig idén is elkészítette nekünk az aktuális karácsonyi főzetet, az Esthajnal 20-at, egy fekete ribizlis balti portert.

Az Esthajnal 20 már a hetedik (sőt, ha a korábbi tulajdonos, Simkó Józsi bácsi éráját is hozzávesszük, a nyolcadik) ezen a néven, a fenyőfás - 14, füstölt búzabak - 15, mentás csokis Stout - 16, Earl Grey Porter - 17, füstölt szilvás Imperial Stout - 18 és őszibarackos Black IPA - 19. Ezt a főzetet a Szent András Sörfőzde mindig valamilyen izgalmasabb csavarral főzi le, és természetesen egyszeri és megismételhetetlen mind. Látható, hogy a kezdeti extremitásból (lucfenyő, füstös búzabak) lassacskán visszavettek, és ha nem is kommersz, de közönségbarátabb ízek felé fordultak  A Stout és a Porter vezet 2-2 darabbal, és 2016 óta nem is készült csak valamilyen fekete színű főzet.

Mi is az a Balti Porter?

A 18. században az orosz cári udvar (Nagy Péter, Katalin cárnő) rendkívül megkedvelte az erős fekete angol söröket (a Porter a rakodómunkások klasszikus itala volt, hogy a napközben a nehéz fizikai munka során elégetett kalóriákat pótolja. Az erős Porterek a korabeli szleng szerint a 'stout' nevet kapták), és rendszeresen importáltak is. (innen ered a Russian Imperial Stout elnevezés - hisz milyen elegánsan hangzik, hogy az orosz cári udvar udvari szállítója egy sörfőzde. Mindenképpen sokkal jobb reklám, mint a Sierra Leone-i helyörség beszállítója, pedig az afrikai gyarmaton is ugyanazt a sört itta a brit helyőrség, mint a szentpétervári udvar...) Az uralkodócsaládot mindig menő utánozni. A tehetősebbek persze szintén Angliából hozatták a sört, de a divat tovább gyűrűzött és a helyi sörfőzdék is igyekeztek elkészíteni a maguk erős barna sörét, ami persze más jellegű volt, de hasonlított az eredetire és így kapta a Balti Porter nevet.

A Balti Porter erős, enyhén fűszeres, kicsit "unikumos", édeskés, csokoládés, pörkölt ízvilágú, a sötét duplabakokhoz hasonló, sokszor cukorral még jobban felerősített alsó erjesztésű (láger típusú) sör.

A Baltikumon kívül Lengyelországban és Csehországban rendkívül népszerű.

Gyümölcsös vagy porteres - kóstolás

Ebbe a baltiporter-alapba tettek Szentandráson 5% fekete ribizli sűrítményt (vagy 5%-os? ez a címkéről olvasva nem teljesen egyértelmű). Masszív, 8% alkohol és 19,5 Balling, úgyhogy nem sajnálták belőle az anyagot. Fekete, mint az éjszaka, viszont a ribizlisürítmény miatt nem olyan keserű 33 IBU. A díszpakkban a szokásos tulipán-pohár díszeleg, de én mégis a kelyhet választottam. (utána megnéztem a főzde weboldalát és ott is azt javasolták - azért ne essen kétségbe senki, ha nincs neki, csak ne bögréből igyátok!)

Most akkor jó, vagy nem?

A fenti leírás alapján azt gondolhatnánk, hogy nem ízlett a sör. Pedig ha elhelyezzük egy karácsonyi vacsora utáni desszertes dimenzióba, akkor mindjárt másképp lehet ránézni. A tavalyi barackos Black IPA is inkább barackos volt, de az is íízlett, csak mást vártam. Ha Karácsony idején bontjuk meg, csipegessünk mellé kis zserbót vagy mákos bejglit, és a süteménnyel együtt mindjárt telt és komplex egészet ad, de ha nem bírunk addig várni, akkor egy kis 70+%-os kakaótartalmú csokival vagy - ahogy a Tüskevár kóstolta - kis ribizlipálinkával is kipróbálhatjuk, mindjárt beköszönnek a porteresebb jegyek. Úgy látszik a hideg és a karantén-hangulat miatt idén én is az édesebb irányt vártam volna, így készítettem is egy könnyed koktélt.

Jingle Bells Quarantine

• 1 dl Esthajnal 20
• 1 cl Kahlua
• 1 kiskanál Monin csokoládészirup
• narancshéj

A kávélikőrre és a csokiszirupra rátöltjük a sört és narancshéjjal díszítjük