A sörszezoni újdonságok seregszemléjéből nem hagyhattuk ki a Pécsi (immáron) Kézműves Sörfőzde Meggy Ale-jét sem. Hiszen Dreher IPA már a polcokon, és a Soproni Málna Ale után legutóbb is megjegyeztük, hogy a meggyes sörök biztos befutók a strandszezonban. A pécsiek tehát szintén nem bízták a véletlenre magukat, hisz a konkurenciának már mind van meggyes sör a tarsolyában.
A nagyüzemi és kisüzemi meggyesek:
A Pécsi Meggy Ale igazi versenytársai nem feltétlenül a KKK (kisüzemi-kézműves-kraft)-sörfőzdék, hanem sokkal inkább a három plusz egy multi. A Soproni (Heineken) mindjárt kettő sörrel a Mort Subite meggyes lambic-kel (spontán erjedésű sör) és a Soproni Óvatos Duhaj Meggy Ale-lel is jelen van, a Dreher (Asahi) a Floris Kriek-kel, egy belga, búzasör alapú meggyessel szállt be a versenybe, a Borsodi (Molson Coors) meg a BelleVue Kriek szintén belga lambic-kel tartja a frontot. A plusz egy a Carlsberg, akik nerm gyártanak, csak forgalmaznak Magyarországon. Az ő márkájuk, a Grimbergen Rouge nem kifejezetten meggyel, hanem többféle piros gyümölccsel készül, de hasonló a karakter és a célcsoport.
A kicsik közül egyértelműen a Szent András Sörfőzde Meggyes-e jut az eszünkbe elsőként, jól eltalált, harmonikus darab, bár én a Szilvás-at jobban szeretem, de a széles néptömegek a Meggyes-re szavaznak. Aztán szinte hosszú a sor a szörpös vagy műaromás Meggyes sörökből. Talán a "legemlékezetesebb" a Komlókutató kollégánkat-barátunkat majdnem bíróság elé citáló Kisalföldi Meggyes esete, amiről van profi kóstolói vélemény is, amit jegyezzen meg mindenki, mert haszonnal forgathatja, ha valamely műmeggyes borzalommal hozza össze a balszerencséje:
Kisalföldi Meggyes: Az az igazság, hogy én is bepróbáltam ezt a sört. Túl a hajmeresztő dizájnelemeken (Valentin-este kelléke volt még odabiggyesztve...az ám a romantikus este, amikor az asszonynak megvillantja a férfiember ezt az egyliteres barna PET-palackot, nyíllal átlőtt szívecskékkel tarkított címkével díszítve...), ez a sör ihatatlan volt. Ennyi. Én megpróbáltam, de nem ment. Ez a sör, bármennyien is veszik, szar és kész. Sokkal rosszabb, mint a Fekete, esetleg a teljesen jellegtelen, még iható Pusztai. Várom a pert a sima fogyasztói véleményem miatt. (Kővári 'Csakajósör' Gergő)
de a Szarvasi Sörfőzde is tett egy halovány ügyvédi kísérletet irányomban, amikor a csapnivaló Meggyes és Szilvás sörük ügyében nem átallottam egy Facebook kommentben negatív véleményemet kifejteni. Ebből nem lett kétes népszerűséghez vezető újsághír, mert a próbálkozást - ahogy a sörfőzde söreivel való további kapcsolatomat is - rövid úton leépítettem. Úgyhogy vannak kifejezetten gyenge KKK-sörök is a piacon, és pont a Soproni Meggy Ale kapcsán is kiderült, nem feltétlenül silányabb a meggyes felhozatal a nagyüzemeknél, bár azért egy igazi meggyel készült sör pár ligával feljebb játszik náluk. De a fenti hiperérzékeny tulajdonosi reakció is élénken szemlélteti, hogy mind kis- mind nagyüzemeknél abszolúte profitnövelő sztártermékről van szó.
A Pécsi Meggy:
A pécsi főzde számára már nem ismeretlen a meggyes sör, hisz a Budapest Beer-brand alatt készülő sörök, így a Meggyes is náluk készülnek, de kis-nagyüzemként a Heineken után mindenképp dobogósként lépnek be a saját innovációjú meggyesek piacára. A Meggyes sör a bolti polcokon túl a büfés-strandos-éttermes-fesztiválozó szegmensben is alapkövetelmény itt a Kárpát-medencében. Az átlag magyar fogyasztó édesszájú, így a sajtóanyagban említett fél éves tervezőmunka komoly része lehetett a kóstoltatás, hogy megfelelően belőjék az ízkomponenseket. Sejtelmem sincs, valami titkos összeesküvés-e, hogy a Soproni Óvatos Duhaj Meggyes és a Pécsi Meggyes is pont 4% alkoholtartalmú, és kb. 7,2% meggyalapot (a Duhaj 7,25%) tartalmaz, vagy csak ugyanabban a sarki boltban vásárolják a sűrítményt és a metódus is hasonló, de mindenesetre elgondolkodtató a párhuzam. A soproni gyár annyit ír a dobozra, amennyit kell (víz, árpamaláta, fruktóz, meggylé koncentrátumból (7,25%), almalé (1%), citromsav, természetes színezék), a pécsiek - igazi kézműves mód - részletezik a világos sörrel együtt érő meggyalap összetevőit is - "színezék (feketerépa-sűrítmény), meggysűrítmény, gránátalma-sűrítmény, aroma és savanyúságot szabályozó anyag (citromsav)", úgyhogy sörimádó legyen a talpán, akinek össze nem fut a szájában a nyál ennyi finomság hallatán. Persze a nagyközönség nem olyan finnyás, mint a bloggerek, és vélhetően inkább rájuk épül a termékstratégia, úgyhogy jöhet a nagy levegő, a ciccenés vagy szisszenés és nosza, nyissuk a kellemes dizájnú dobozt, és kóstoljunk!
Pécsi Meggy Ale - 4% - Illat: Citromsavas savanyú, meggyes savanyúcukorra, nyomokban napon felejtett, cukrozott, tablettás borhamisítványra emlékeztet, Lecsengésként a silányabb minőségű meggyes Danone-joghurt műgyümölcsösségére hajaz. Megjelenés: Disney-halványrózsaszín, gyorsan múló, dús hab, tulipiros áttetsző tükrösség. Íz: Édes, műanyag, aroma, aroma, aroma, a fanyar frissítő íz hiányzik, joghurtmeggy-íz, lecsengésében kis meggyhéjas-meggymagos keserű. Korty: Ragacsos, tapadós, utóízében kaparós műmeggy-keserű és gyomorsavas csípősség üli meg a garatot, a szájüregben ott marad a ragacsos, kellemetlen érzet. Összbenyomás: Fent írtam, hogy jegyezzük meg jól az idézetet. Nincs mit hozzátennem. Dettó!
A gumibogyóízű energiaitalokon cseperedett néptömegek már elfelejtették, milyen íze van egy gyümölcsnek, a Pécsi Meggy Ale halálpontos precizitással a kor igényszintjére van belőve, a plasztikvilág szülötte. De Ákos már megénekelte: "nem biztos, hogy jót tesz neked, ha kiszolgálják az ízlésedet...". Lesz, aki vedelni fogja, mert jó édes. Én szomorúan ballagok a mosogató felé, miközben magamban megállapítom, a dobozon díszelgő 'Craft'-tól ez a sör - sajnos - fényévekre van.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.