A Mad Scientist amolyan előőrse a hazai KKK-sörmozgalomnak. Szerencsére nem csak önjelölt mód, hanem hosszú évek óta tapasztalhatjuk, hogy a söreik az élvonalban vannak, és mindig előrukkolnak valami újdonsággal, egy kis hazánkban sosemlátott sörgeeknek valóval.
Aki annyifélét főz, mint a Mad Scientist, nagyon sokat tapasztal, de egy idő után az újdonság átfordul(hat) mindennapi rutinba. Ez a filozófia megköveteli, hogy mindig újat, mást, még izgalmasabbat próbáljanak adni. Örökké kísérleteznek. Az IPA remek stílus, az APA és az Imperial Stout is csodás. De elérkezik minden finomság élvezetében (és készítésében) egy a pont, amikor új kihívás kell, és a sörök "szakácsa" megint valamivel elkápráztathatja a rajongóit. Hát a Mad Scientist gondolt egy nagyot és elkezdtek a gabonasörnél valószínűleg még ősibb sörfajtákkal kísérletezni a Főzdeparkban. Ez a mézsörök (méhsörök) izgalmas területe.
Azt sokan tudjuk, hogy a vikingek ősei előszeretettel fogyasztották a mézből készült sört, sőt a mézeshetek szófordulat is a mézsörök fogyasztásából és élvezetéből ered. Azt azonban kevesebben tudjuk, hogy a magyar középkor egyik legjelentősebb és legfontosabb alkoholos itala is a mézsör és a márc volt. A márc nem azonos a mézsörrel, csak annak egy változata, méghozzá a mézsör fordítása szőlőmuston, szőlőtörkölyön, hogy még borosabb, és ízesebb legyen, illetve magasabb legyen az alkoholtartalma. A mézsör a középkor Magyarországának legerősebb alkoholos itala volt, hiszen a pálinka és a likőrök még nem léteztek, és a körülbelül 10-12% alkoholtartalmú - akkor - nehéz boroknál a nagyjából akár 15% alkoholtartalmú méhsör volt az, ami a főurak és főpapok kedvelt lakomázó itala volt, és jó sokat is szedtek belőle adóban, sőt feljegyeztek olyan eseményt is, hogy tűzvész idején - víz nem lévén a közelben - a méhsörből felhalmozott készletekkel oltottak.
De visszakanyarodva a mézsör tudományához, a mézsörből a sörversenyek sztenderdje, a BJCP több fajtát különböztet meg. A hagyományos mézsör a 'MEAD'. Ezt lehet különböző fűszerekkel, gyümölcsökkel vagy akár zöldségekkel is ízesíteni. Ha nem csak mézzel főzik a sört, hanem árpamaláta is kerül a főzetbe, akkor 'BRAGGOT'-ról beszélünk. És ha valamilyen gyümölccsel is érlelik a mézsört, akkor már 'MELOMEL'-nek nevezzük. Ez utóbbinak még vannak helyenként és egyéni frazeológiánként külön elnevezései. pl. az almás melomel a 'CYSER', ha szőlővel készül, akkor 'PYMENT' (tehát - visszacsatolva kis történelmi kitérőnkhöz - a márc az tulajdonképpen egy pyment), ha valamilyen bogyós gyümölccsel készül, akkor 'BERRY MEAD', ha csonthéjas gyümölccsel ízesítik 'STONE FRUIT MEAD'. És ezek a stílusok persze tetszés szerint kombinálhatóak a hagyományos vagy akár hordóérlelt és brettes sörökkel, ami nagyon izgalmas végeredményt nyújt. Egyik nagy élményem volt pár éve az egyik kedvenc főzde, a De Molen fenyőmézzel készült söre, amit utána hordóérleltek és így rendesen kapott a vadélesztőből is. A Braggot Brett csodás sör.
Persze ez a terminológia is változhat, és kialakultak - főleg az USA-ban, ahol népszerű ez a sítlus - egyéni elnevezések, amik bekerültek a köztudatba. A Mad Scientist által készített két új gyümölcsös mead (melomel)-nél a főzde is írja a beharangozóban, hogy a feketeribizlivel készült mead-ek - mint az ő Svart-juk (svédül a fekete) - gyűjtőneve 'Black mead'. Azt már csak ők teszik hozzá, hogy akkor a bodzás-citromos Hvit (természetesen a 'fehér' svéd megfelelője) lehetne 'White mead'. Mivel most már végképp elvesztünk a terminológiai útvesztőben, abba is hagyom és iszom, az legalább látszik.
Mad Scientist: Hvit - bodzával és citrommal készült mézsör 6,2% - csodás citromos-zöldes árnyalatú, kellemesen pezsgő ital, minimális habfoszlánnyal, melyből szépen kivehetőek a méz, a bodzaszörp (from Szorgos Gazda) és a citrom enyhén kesernyés, citrushéjas világa. Ízében majdhogynem egy jóféle citromos bodzaszörpre hajaz, ami kellemesen, de intenzíven gyümölcsösen édes, és a citrom illó olajas világát idéző keserűhöz kapcsolódik maga a mézsör erjedő, gyömölcsboros ízvilága, amit a szénsav kellemesen pezsget, kicsit murcis hangulatot varázsol hozzá.
Mad Scientist: Svart - feketeribizlivel érlelt mézsör 7% - A liláspiros ital egészen varázslatos színben pompázik, és a mézes feketeribizli illata beterít mindent. Ez is szörpszerű és a szénsavja is hasonlóan murcis, de mégis sokkal szebb ívet ír le az ízkép, mint a másiknál. A mézes, gyümölcsös édesség nagyszerűen becsatlakozik a gyümölcsösen erjedt utóízbe, aminek a keserűjét a feketeribizli héjas-magos csersavassága is megtoldja. Édesnek ez is édes, de lassan kortyolgatva kellemesen pezsgő és nem ragacsos, hanem üdítő az élmény.
A kóstolásból is kitűnik, hogy szerintem a ribizlis verzió a szebb, összetettebb, a bodzáshoz én egy kis (hideg)komlót, vagy brettes ízt tudnék elképzelni, hogy ne az édes, mézes gyümölcsíz uralkodjon. És ezek a sörök kinek jönnek majd be igazán, nehéz eldönteni. Aki a keserű IPA-s, vagy a savanyú sour-irányt kedveli, az kicsit értetlenül és meglehet fanyalogva fog állni, a láger-rajongók nemkülönben. Az édes-gyümölcsös "csajos" ízvilágot kedvelők tuti rákattannak, és azok is, akik kóstoltak már igazán szépen elkészített gyümölcsbort. Sok ilyet kell még kóstolni, hogy ráérezhessünk a stílus szépségeire. A kezdet izgalmas és mindenképp ígéretes, de szerintem a kiforrott mézsörökre és az igazán nagy Mad-mead-es dobásra még várni kell. Ettől függetlenül a Svart-ot szinte bármikor elkortyolgatnám, a Hvitből meg egy finom koktélt tudnék összerakni egy kis vodka-tonik keveréssel. Aki szeretné maga eldönteni, bejön-ez új stílus, az meg becsatlakozhat július 11-én a Laborban az új mézsörök debutjén.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
