A Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete tavalyi döntése értelmében az eddigi kétéves ciklustól eltérve a évente rendezi meg sörversenyét, és a hagyományos miskolci helyszínt odahagyva a sörverseny elkezdi "járni az országot". Idén Gödöllőre esett a választás.
A kisüzemiek versenyéről már két alkalommal is beszámoltam (2016 és 2018) és az eltelt évek örvendetes fejlődésről tanúskodnak. A 6-8 évvel ezelőtti gyakorlattal ellentétben nagyon sok minden változott és tökéletesedett a verseny. A korábbi kétes értékű aranydiploma-eső helyett már tavaly is egy sokkal korrektebb bírálati rendszer (a BJCP) szerint történt a bíráskodás, de az idei verseny szervezői több dolgon változtattak, ami ismét tökéletesített a rendszeren.
- Gyenge Zsolt elnök kezdeményezésére (a SAHM-pohárgyártó szponzorációjával) korszerű és jó minőségű kóstolópohárból történt a zsűrizés
- Késmárki Kata (Kapucinus Sörfőzde) a verseny egyik főszervezője javaslatára az ELTE Informatikai Tanszék oktatója Pataki Norbert (maga is sörfőző) és kollégái, hallgatói segítségével a bíráskodás már nem papíralapú rendszeren, hanem zárt hálózatban on-line történt, tulajdonképpen a BJCP-pontozólapja került át digitális formába, de annak minden előnyével. Az adott sörnél az adott BJCP-kategória leírása is megjelent, segítségül, és a sörök leírásánál előre megfogalmazott illat- és ízjegyekkel is segítették a kevésbé rutinós sörbírákat
- Minden kóstolópanel-asztalnál ült legalább egy tapasztaltabb bíró, aki az egyéni és titkos pontozás után összesítette a bírák pontjait, válaszolt az esetlegesen felmerülő kérdésekre. Az általa rendszerezett pontszámot kapta meg a bírák pontszáma alapján súlyozva a versenybíróság, akik kiértékelték az adatokat és véglegesítették a sorrendet
- Minden bíró legalább egyszer részt vett a Szent István Egyetemen, Vecseri Beáta és Bajkai Tibor (Házi Sörfőzők Egyesülete) segítségével tartott ízhiba-tréningen
- A fogyasztói ízlés jobb megismerése érdekében minden kóstolópanelben ült egy-egy "laikus" bíra is, akiknek a pontszámát külön is értékelték a söröknél, és a verseny végén közönségdíjakat is osztottak
A kétnapos verseny első napján az on-line rendszer kis döccenővel indult, ez volt az első éles teszt 83 terminálról indítva egyszerre, de a második napra leküzdötte a rendszer a gyermekbetegségeket és bebizonyította, hogy a KSE-sörverseny jól döntött, hogy a papíralapú bíráskodásról áttért a modern technikára.
Maga a verseny díjazása - igazodva a BJCP-pontszámokhoz (max. 50 pont; illat:12, Megjelenés:3, Íz: 20, Kortyérzet: 5, Összbenyomás: 10) - az alábbiak szerint alakult idén is. Az összesen csaknem 250 nevezett sör közül minden 31-37 pontot elért sör bronz-minősítést (89 darab - Ez a kellemes, esetleg apró hibával, vagy nem teljesen a nevezett kategóriába tartozó sörök minősítése, amit az ember már jó érzéssel megiszik), minden 38-44 pont között végzett sör ezüst minősítést (49 darab - ez a kifejezetten élvezhető, remek sörök csoportja) és a 45 pont vagy annál jobban végzett darabok (világszínvonalú sör) arany minősítést kaptak. Négy ilyen sör volt, és a legjobbak közé a legmagasabb pontszámot elért ezüstöt is beemelték. A kiválasztott ötből a szétlövésben a három dobogós kapta meg a legjobbaknak járó gyémánt diplomát. A teljes eredménylista itt található: - - >
Idén is beválasztottak a BOS (Best of Show) zsűribe és nyolcadmagammal dönthettünk a győztesekről. Néhány megjegyzés evvel kapcsolatban. Többen a végső zsűriben sajnálták, hogy 3 stout, 1 balti porter és egy American IPA versengett a dobogóért. Szerettük volna, ha a robusztus divatfajták, anyagerős és nagyon karakteres illatú sörök mellett egy szépen megalkotott egyszerűbb stílusú sör (mint például tavaly a Fehér Nyúl APA) is bekerült volna a végső körbe. A zsűri az ötödik, negyedik és harmadik helynél szinte egyöntetűen értékelt, a második és az első helyezett sör között viszont komoly "harc" volt, mert két táborra oszlottunk. Az egyik a különleges anyaghasználatot és az izgalmas technikai folyamatot (Mad Scientist) a másik a hagyományos, visszafogott eleganciát és nem annyira csillogó, viszont tökéletes harmóniát (Monyo) értékelte többre. Végül 3-2 arányú elsőséggel a Mad Scientist (Pamela Black - fahordós stout) nyert, így a főzde megőrizte tavalyi első helyét. A második a Monyo (Boris the Blade 2018), ami már tavaly is a dobogón állt, úgyhogy a Kraft-Egyesület két főzdéje végzett ismét az élen. A harmadik helyre egy ukrán craft főzde, a Tsypa (Ципа) állhatott föl. Gratulálunk a Fehér Nyúlnak, akik a tavalyi siker után idén is a legjobbak között szerepeltek. És kellemes meglepetésre idén egy házifőző-gerilla, Karácsony Csaba egy tonkababos stouttal bekerült az elitbe, ami nagyszerű és csábító üzenet a homebrewereknek, hogy érdemes próbálkozni.
A rengeteg ezüst diplomás közül külön kiemelném a Szent András Sörfőzdét akik 8, a Fehér Nyúl Sörfőzdét, akik az arany mellé további 5, és a Horizont illetve a Fóti Sörfőzdét, akik 3-3 ezüsttel jutalmazott sörükkel bizonyították, hogy a szortimentjük biztos alapokon nyugszik, de gratulálunk minden díjazottnak. A bronzok nagyobb száma mutatja, hogy már rengeteg hazai KKK-sör van, amelyek nemhogy csalódást, de élményt adhatnak a fogyasztójuknak, a mainstream sörök helyett. Elgondolkodtató viszont, hogy a nevezett versenysörök több, mint harmada nem ütötte meg a szintet, és kisebb vagy nagyobb hibákkal küszködik, vagy egyenesen a 0-20 pontos élvezhetetlen kategóriába esik.
A KSE sörversenye egy igazán szép megmérettetés és a legtöbbünknek nagyon hasznos tapasztalat volt, de az eredmények és a verseny közbeni benyomások is azt mutatják, hogy "ki kell nevelni" egy sörbíra-nemzedéket, akik biztosan és korrekt pontszámokkal, a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően kóstolnak sört, felismerik a nyilvánvaló ízhibákat és 10-20 sör esetén is képesek emlékezni az ízekre, és pontszámaik a megfelelő erősorrendet is tükrözik. Ezért is fontos volna több vezetett vakkóstolás vagy kisebb verseny, hogy gyakorolhassunk. A szervezőknek, bár biztos, hogy több munka és idő, meggondolandó volna még a panelek 3-6 győztesét egy második körben, tapasztaltabb bírákkal újra megkóstoltatni és pontoztatni, hiszen egy rutintalan bíró nem biztos, hogy megérez mindent, felfedez egy sörben a kis finomságokat, így esetleg éppen 1-2 ponttal csúsznak le az ilyen remek sörök, hogy a dobogóért is ringbe szállhassanak, hiszen egy 42 és egy 45 pontos sör között már nüansznyi különbségek dönthetnek. Jó példa erre az eredetileg 43 pontot kapott Tsypa söre, ami végül a tapasztaltabb zsűri szerint jobbnak bizonyult a két 45 pontot kapott stoutnál. A helyszíni stábnak - általában felszolgáló-tanulók - fontos lenne egy tréninget tartani, hogy a versenysöröket megfelelően kiöblített pohárba, helyesen töltsék ki, mert hullámzó megjelenéssel érkeztek egyes sörök az asztalhoz, és ez szintén dönthet egy-egy sör helyezésén a végelszámolásban.
A KSE tavalyi versenyén több elit-kategóriában végzett sör volt, mind idén. Ennek oka azért nem biztos, hogy csak a bírákban rejlik. A sörfőzőknek-főzdéknek is össze kell szedni magukat, mert a fogyasztók egyre több külföldi főzde remek söreivel találkoznak, és a mércéjük minden évben szigorúbb lesz, már nem isznak meg akármit, ami "kézműves", hanem kialakult ízlésük és igényeik vannak, és ezt a főzdéknek abszolúte figyelembe kell venni, ha a telítődő magyar sörpiacon tartósan meg akarják vetni a lábukat.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.