Ezt az évet is kezdjük magunk mögött hagyni, és ilyenkor év végén már hagyomány, hogy a Szent András Sörfőzde előrukkol az aktuális karácsonyi sörrel, az Esthajnal legújabb verziójával.
Az korábbi extrémebb ízek (Esthajnal '14 - fenyős; Esthajnal '15 - füstölt búzabak, Esthajnal '16 - mentás-csokis stout) után a főzde visszakanyarodni látszik a populárisabb ízlést kiszolgáló ünnep felé, hisz már tavaly is jóval közönségbarátabb Esthajnal '17 (Earl Grey Porter) készült, és már abban a posztban megjósoltam egy szilvás-mákos duplabakot. Jelentem a mák nem, de a szilva bejött, és nemrég kézhez is kaptam a díszdobozos Esthajnal '18-at, ami nem más mint egy füstölt szilvás Imperial Stout.
Békés megye sörei és a szilva nem extrém párosítás, sőt a Szent Andrásnak - bár a Meggyes a legnépszerűbb - is az egyik legjobb söre szerintem a Szilvás. De ha a Szilvás egy könnyed, fanyar szilvakompót, az Esthajnal '18 egy üstben hat órán át főtt, jótékonyan odakozmált szilvalekvár ízeivel kecsegtet a szép lila csomagolásban. Mindez egy brutál 10,5%-os (a főzde eddigi második legizmosabb söre) Imperial Stout éjfekete köpenyébe burkolva.
Szent András Sörfőzde: Esthajnal '18 - füstölt szilvás imperial stout - 10% Illat: full aszalt szilva, kondéros szilvalekvár, kávé és étcsoki, kakaó, kis füstösség. Megjelenés: Olajosan nehezen csordogáló lilásfekete, kőolaj, krémes, viszonylag tartós őzbarna habbal. Íz: csokoládés, kávés, enyhén likőrös íz, melegedve érkezik a likőrös szilvaíz, és érezhető, hogy egy anyagerős, nem spórolós komoly stout-tal állunk szemben. Sajnos még fiatal, és nem simultak össze az ízek, az utóíz még összevész a füsttel, és a pörkölt keserűvel. A gazdag malátázás miatti édes oldal és a keserű (pörkölt kávé, füst, enyhén földes komló) széteső, különálló, nem simult még össze. Robusztus test, krémes hab, apró buborékokkal.
Ha valaki evett már baconba göngyölt májat aszalt szilvával és ízlett neki, akkor ne habozzon, nyugodtan süssös egy szelet májat, és kortyoljon hozzá kis Esthajnal '18-at. Épp kaptam kollégámtól egy zsenge nyuszit, aminek a mája pont kapóra jött és remek kísérő volt még magában is a sörhöz, de egy kevés sós-karamellel bolondított sörös-szilvalekváros-mustáros szósszal és egy kis édesburgonyapürével még szebben hozzá lehetne passzintani az idei Esthajnalhoz.
Az Esthajnal '18 remek imperial stout...lesz. Egyelőre egy bárdolatlan ifjú, de szép jövő előtt áll. Így viszont nagyszerű karácsonyi ajándék, amit nem is kell még 2-3 hónapig felbontani. Jó lesz az tél végére, addigra szépen lekerekedik és összesimul mindnyájunk legnagyobb örömére.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Buta belpesti balliberális biboldó barmok! 2018.11.21. 15:23:41
Egy sörbe mi a faszér főznek bele ilyen szarokat? A szilva páleszbe való...meg gombocba, de nem sörbe!!
Meg mi ez a stoot??
Barna sör? Akkor írjuk azt hogy barna sör! Tehát szilvás barna sör! Fasza!! És a német tisztasági törvénnyel mi van???
pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2018.11.22. 07:46:42
szanisz 2018.12.19. 08:43:09
Érdekes; úgy látszik, a politiai trollok már elérnek egy ártalmatlan sörblogot is.
De az is jól látszik, hogy a zárkózottság, a törzsi gondolkodás, a prosztóság nem csak a politikai választásaikban nyilvánul meg -
a baj össztársadalmi és egyre nyomasztóbb.
