Sörbúvár

A Kraft-feszt kapcsán kialakult polémiával kapcsolatban (lásd ITT ---> és ITT--->) én mindenképpen a párbeszéd mellett vagyok. Hogy a Kraft-kezdeményezésből mi lehet, ez a kitalálókon és a sörfőzői-fogyasztói közösségen múlik, de nem elég az elhatározás, ahhoz le kell tenni olyan biztos alapokat - ez részben megtörtént - , amelyek mentén egy Kraft-védjegy megszülethet. De a kezdeményezők felhívása mellett mindenképpen szükség van bevált, már bizonyított és elfogadott mintákra és szélesebb konszenzusra is.

Már sokszor elmondtam, leírtam, a kisüzemi-kézműves-kraft (továbbiakban KKK) sörök az elmúlt években kezdik kitaposni azt az ösvényt és készülnek arra a nagy útra, melyet a bor a 90-es évektől kezdve bejárt. A kezdeti ilyen-olyan minőségű, de nem volt állami vállalat vagy borászati kombinát nyomában létrejövő és szaporodó kisebb-nagyobb borászatok az idő folyamán differenciálódtak és egy részük - részben méret, de sokkal inkább szőlőművelési és borkészítési filozófia szerint - olyan egyesületeket, társulásokat hoztak létre, melyek nagyon magasra tették a minőség mércéjét, így igyekeztek az olcsó(bb) tömegboroktól megkülönböztetni magukat és termékeiket.

Ilyen társulás a jelenleg 34 tagot számláló Pannon Bormíves Céh, melynek bemutatkozásában olvashatjuk az alábbiakat:

A másik ilyen, jóval később, 2011-ben alakult kezdeményezés a Terra Hungarica. A jelenleg 30 tagot számláló társulás még szigorúbb önkéntes megkötés és természettudatos szőlőművelés alapján készíti el borait. Alapelveik közt olvashatjuk:

Nem nehéz a fenti adatok alapján párhuzamokat vonni a KKK-sörök minőségi célkitúzéseivel és helykeresésével a magyar sörpiacon. Mivel ezek a kiváló borászok és borászataik már sok éven át bizonyítottak, mindenképpen érdemes a példájuk alapján olyan minőségi és hozzáállásbeli alapok meghatározására, ami a KKK-sörök piacán azokat a minőségi főzeteket, illetve elkötelezett sörfőzdéket kiemel(het)i. Egyfajta minőségi csúcs, iránymutató elit csoport mindkettő. Ha megvizsgáljuk az elveiket a következő párhuzamokat találjuk. Önkéntes folyamat, a készítési folyamatot felgyorsító gyártástechnológiák és költségcsökkentő segédanyagok mellőzése. (Természetesen egy az egyben ezt nem lehet átültetni a sörre, hiszen a modern sörfőzésben elengedhetetlen pl. a jó minőségű fajélesztők használata.), minőségi, lehetőleg természetközeli szőlőművelés, mely megkíméli a környezetet, és - talán a legfontosabb - szabad betekintés a készítési folyamatba, a szőlőkbe a pincékbe, tanácsadás és tudásbázis megalapozása. Nyitott társulás, mely nem kirekesztő, hanem az általuk megfogalmazott törekvéseket valló és boraival is ezt bizonyító pincészetet maguk közé fogadják.

A fentiek alapján nyilvánvaló még laikusabb fogyasztó számára is, hogy szükséges megfogalmazni olyan pozitív mintákat melyek hosszú távon a KKK-sörök általános minőségi megítélésében segíthetnek a nagyközönségnek, és ha nem is csatlakoznak a kezdeményezéshez széles körben más főzdék, a célkitűzésekkel többé-kevésbé egyet tudnak érteni és ezek által az önkéntes minőségi célkitűzésekkel meg tudnak maradni a piaci versenyben a nagyüzemi sörök marketing- és disztribúciós dömpingje illetve a beáramló kiváló minőségű hagyományos (cseh, német-osztrák, belga) illetve craft-sörök importja mellett.

A hazai kisüzemi sör már nem ott tart, mint öt éve, amikor az I. Főzdefeszten és a további 1-2 évben a sör megmutatta egy új arcát a közönségnek, aki ki volt éhezve az újra, a másra. A piac, köszönhetően a befektetéseknek, új vállalkozásoknak egyre jobban telítődni fog, és az tudja csak megőrizni a fogyasztóit aki:

• konstans kiváló minőséget készít és a viszonteladóival (kocsmák, sörházak, sörboltok) is betartatja a minőségi törekvéseket
• kialakult disztribúciós hálózata van, nincs ráutalva a "divatos" helyek folyamatos termékváltoztató üzletpolitikájának, a nagy üzletláncok (ahová az utóbbi években szintén bekerültek KKK-sörök) beszerzési árainak
• kialakult fogyasztói köre van, akik egyetértenek a minőségi törekvésekkel és van vásárlóerejük, így folyamatosan megvehetik a főzde termékeit
• nem csak ráérez a fogyasztói igényekre, hanem irányítja a sörfogyasztói ízlést és a nemzetközi trendek mellett részben hazai, egyedi arculatot is képes kialakítani, képviselni

A Kraft-sörfőzdék első sorban nem mennyiségi, hanem minőségi irányból igyekeznek olyan pozitív marketinget kifejteni az új megfogalmazással, gyártói magatartással, hogy megőrizzenek, bővítsenek egy elveikkel egyetértő tudatos fogyasztói réteget, akik hosszú távon biztosítják számukra a felvevőpiacot.

A Kraft-feszt "kiáltványában az alábbiakat olvashatjuk:

- A kraft sörfőzde nem kell, hogy nonprofit legyen, de legyen termékorientált, a termék minősége előzzön meg minden egyéb üzleti célt.
- A kraft sörfőzde nem az elérhető legdrágább technológiával dolgozik, de a sörfőzés minden esetben higiénikus és professzionális körülmények között történjen. Nem hamuznak bele a cefrézőüstbe a munkások, nem potyog a penész a falról, az ejesztőtérben nincsen ottfelejtve egy tál – még akkor sem ha kézműves – pacal tegnapról.
- A kraft sörfőzde emberek és nem gépek által üzemeltetett, az emberek pedig természetüknél fogva hibázhatnak. Az esetleges melléfogások azonban nem a fogyasztókat, hanem a sörfőzdét terhelik. Szar nem kerül korsóba leárazva, hanem megy a lefolyóba.
- A kraft sörfőzdének nem kötelező 500 különböző sört kihozni. Mindenkinek vannak és lesznek állandó sörei, amiket egy esetleges törzsközönség évről évre szívesen fogyaszt. Ettől függetlenül a kraft sörfőzde a meglévő söreinek a gyártásával párhuzamosan igyekszik folyamatosan megújulni és időről időre új, akár limitált szériás termékkel áll elő.

A már bizonyított boros kezdeményezések és a Kraft-"hitvallás" közös metszete egy olyan különleges minőségre való törekvés, mely maradandó, hosszú távon eltartható értéket és minőségi fogyasztói élvezetet nyújt. Ha valóban létrejön egy ilyen minőségi védjegy a hazai KKK-főzdék között, akkor az a védjegyek viselőire és a védjegyek odaítélőire is óriási felelősséget ró, hiszen egy belterjesség, "haveri" alapon kiosztott védjegyek csak devalválnak egy ilyen pozitív kezdeményezést, ami semmiképpen nem szerencsés. Bár egyértelmű a marketing-érték is, akár a hasonló osztrák kezdeményezés esetében - Culturbrauer - akik szinte egybevágó üzenetet fogalmaznak meg, mint a Kraft-főzdék,) - az üzenet ott is hasonló, csak már nem csupán minőségi irányból közelít, hanem komlexebb tudatos vállalkozói magatartást is megfogalmaz. Hogy ne viszályt szüljön (vita és ellenérzés az van és lesz is) a KKK-sörfőzdék berkeiben, a Kraft-kezdeményezés kitalálóinak részben érdeke, hogy egy komoly szakmai párbeszéd előzze meg a használatát, melyben érdekektől - amennyire lehet - mentes szereplőknek is fontos szerepük lehet, hogy minél hitelesebb legyen a jövőre nézve a cím. El lehet gondolkozni olyan verziókon is, hogy ne csak egy egész főzde, hanem egyes sörök is kaphassanak Kraft minősítést.

Az elmúlt 5 évben, a magyar sörfelvilágosodásban a közönség számára is világossá tették a kisüzemi sörfőzdék, hogy mi az amiben mások lehetnek a nagyüzemi söröktől. A Kraft-kezdeményezés egy új szintre helyezheti ezt a hozzáállást, és példát mutathat termelői magatartásból, és megszilárdíthatja a fogyasztók bizalmát, mely sokszor megrendülhetett a KKK-sörök minőségében. A Kraft fogalmába azonban még egy fontos tényezőt be kell emelni, ami a hitvallásból kimaradt. A sörfőzdék mellett azt is elengedhetetlen felmérni, hogy a KKK-sörboltok, KKK-sörözők közül ki az, aki nem megfelelően tárolja, adja ki a sört, és így nem érdemes arra, hogy egy Kraft-sört készítő főzde szállítson neki. Így a Kraft-filozófiába beemelünk egy olyan tudatos fogyasztói magatartást is, amely nélkül ez az önkéntes minőségi vállalás félsiker volna.

Remélem, sok beszélgetés, vita és egy nagyjából egységes konszenzusos vélemény mellett születik meg a 'Kraft', amit a többi piaci szereplő is előbb-utóbb elismer, de addig még nagy munka vár a kitalálókra, hogy - fájdalmasan patetikusan szólva - ne csak tűzijáték, hanem lángoszlop legyen a Kraft a honi sörpiac bolyongó félhomályában...