Sörbúvár

A Camba Bavaria a Sörbúvár által is nagyon kedvelt főzde, mi több a Simcoe-val főzött Pale Ale-jük szerintem az egyik legjobb a kategóriában. Megdöbbenve olvastam éppen ezért (bár a sztori nem új, még júliusban robbant ki - --> illetve -->), hogy a bajor tartományi egészségügyi és élelmiszerbiztonsági (Landesamt für Gesundheit und Lebensmittelsicherheit) hatóság betiltotta a Camba Milk Stout-jának a 'sörként' való forgalmazását. Sőt, a Stout-ot sem írhatják rá, mivel az angol sörtípusra utal. Ezért a Camba Milk Stout-ja ezentúl ez egy "erjesztett alkoholos italnak" minősül a hatóság szerint. Viszont a 'Milk' sem lehet ráírva, hiszen a címkén lévő tehén azt sugallhatja a fogyasztóknak, hogy tej is van benne, ezért további értékesítése nem megengedett az árunak. Természetesen a főzde fellebbezett, és sajnos cseppet sem természetesen ezt elutasították az érvényben lévő jövedéki törvényre (Biersteuergesetz) hivatkozva.

Hülyék ezek? - merül fel elsőre az igen jogos kérdés sok sörkedvelő fejében. Sajnos a sztori nem ilyen egyszerű. A német "sörtörvény", ahogy tudjuk, nem engedélyezi a szokásos összetevőkön (víz, maláta, komló, élesztő) túl további adalékanyagok hozzáadását a 'sör'-ként forgalomba kerülő italoknál. És ugye a Milk Stout-ban tejcukor, azaz laktóz kerül a sörkészítési folyamat során az alap összetevőkhöz. Ugyan más szövetségi államok (pl Thüringia vagy Alsó-Szászország) hivatalai néhány esetben megengedik a kivételt, ilyen például a Witbier, ami különleges sörként 'besonderes Bier' az említett tartományokban forgalomba hozható. Nem így Bajorországban, ahol egy helyben főzött Wit vagy egy Coffee Stout - a Camba repertoárjában is van ilyen - is már csak a limonádés sörszörpök, a 'Biermischgetränke'-kategóriájában kerülhet piacra.

A németek nem csak az angol sörfajtákkal ilyen kemények, még pár éve Conrad Seidl, a Bierpapst is írt a Gose kapcsán egy gondolatsort, melyben azt fejtegette, hogy egy tradicionális német sörfajtát, amelybe az említett alapanyagokon kívül só is kerül nem lehet sörként forgalomba hozni a hazájában. Felmerül a kérdés, hogy a törvények, amelyek a piaci minőséget hivatottak szolgálni, mennyiben gátjai a fejlődésnek. A CraftBeer-mozgalom pedig pont attól talál olyan széles körű fogyasztói réteget, hogy képes a jó minőség mellett folyamatosan kísérletezni, játszani az összetevőkkel, a különböző fűszerekkel, egzotikus hozzávalókkal. Mivel az elmúlt 10 évben a világon mindenhol visszaesett a sörfogyasztás, és a német sörpiacon is a sörlimonádék (Biermischgetränke) mentették meg a nagy gyárak forgalmát, a tisztelt törvényhozóknak is el kell majd gondolkoznia, hogy milyen utakon menthető át és újítható meg az eredeti szabályozás, hogy a tradicionális német sörminőség se sérüljön, viszont ne legyen a fejlődés gátja sem. Hiszen ennyire kemény szabályozása a sörnek sehol nincs Európában, így a fogyasztói szokások változásával önmaga sírját ássa a büszkén marketingelt Reinheitsgebot. Mikor jön rá a hagyományosan kockaformán gondolkodó hivatal, hogy idejétmúlt valami? A Camba természetesen egyelőre kicsi szereplő ahhoz, hogy megmozduljanak a fogaskerekek, de itt az első jel, hogy a minőségvédelem hibás, hiszen a satnya áru helyett egy jó minőségű terméket zár ki a piacról. Személyes véleményem az, hogy előbb-utóbb lesz elmozdulás, a sokkal megengedőbb osztrák törvények jó példával szolgálhatnak, és nem teljesen idegenek a német kultúrától. A mikor és a változás mértéke, no meg a piaci lobbi befolyása persze sok további kérdést vet föl. Addig a Milk Stout osztályidegen elem a német sörpiacon...

kép: innen