Ismét elszelelt egy év és újra lehet a jövőbe tekinteni és a múltba révedni. Naná, hogy a Sörbúvár sem maradhat ki. Természetesen így év végéhez közeledve - akárcsak tavaly - nincs itt a komoly elemzések ideje, így a hazai sörbúvár-os LEGeket igyekeztem visszaidézni pár képben és szóban. Természetesen a vélemény abszolúte szubjektív és nem szeretnék senkit sem befolyásolni, de én így láttam az idei sör-évet. A jövő év egyrészt sok újjal (folytatódik a Sör mi több rendezvény, várjuk az első indoor Főzdefesztet és még sok más izgalom) kecsegtet, de amennyire látom a mennyiségi-minőségi versenyben sokan kihullhatnak az egyre inkább telítődő sörpiacról. De ez egy másik sztori, most nézzük a győzteseket!

Soha ennyi új sörös kocsma és (gerilla) főzde nem látta meg a napvilágot, mint idén. Létesült sok fancy(nek készült) hely, ami igazi áttörést ígért, de nem nyújtotta a várt színvonalat. Sokáig gondolkodtam, ki lehet a nyertes, de 2015 legjobb sörözője - nálam - Kővári Gergő Hopaholic Pub-ja, ami a célegyenesben robbantott, orrhosszal, de lehagyta Tóth Imi (Élesztő) Marionett-jét és folyamatosan 10 csapról folyik a világszínvonalú és minőségű söráldás, igencsak meggyőző fölénnyel bizonyított.

A 2015-ös év új főzdéje a Legendát elhagyó Utassy Rolli segédletével gründolt Beerfort, aki szembement a trendekkel és visszahozta a klasszik németes vonalat a köztudatba. A gerillák között az új csillag a Hübris csapata, akik a debütáló sör után két különleges - egy kávés és egy teás - sörrel és egy Horizonttal közös koprodukciós darabbal is bebiztosították a helyüket az élcsapatban.

A három nagy fesztivál, a két Főzdefeszt (nyár - ősz) a Budavári és a Belga a pozitívumok ellenére még mindig hagyott kívánnivalót maga után. Talán a legnagyobb vihart a Főzdefeszt kavarta, talán azért, mert a legtöbben azt érzik magukénak, és sokakat ért csalódás idén. (pohár, időpontváltás, metapay stb.) Így idén is a labanc fesztivál, az egy hetesre duzzadt bécsi sörös rendezvénysorozat részévé avanzsáló CraftBier Fest Wien lett az év fesztiválja.

A pannonhalmi Thomas Menner után a Zirci Apátsági Sörfőzde is nagyobb sziporkával indult, de végül felemás volt a sörök fogadtatása. A nagy csalódást azonban a - magyarságtudatot igencsak fölrázó, éppen ezért rendkívül szimpatikus, de sörként már cseppet sem olyan maradéktalanul meggyőző - Csíki Sör hozta, aminek év végi Mézes Ünnepi söre (hamarosan érkezik a részletes beszámoló) sajnos igen butácskára sikeredett.

Az év magyar sörei versenyben nálam 3 résztvevő volt komoly versenyben. A Vári Nővérek a Szent András Főzdétől, (nemcsak a hájpos debütálás, hanem a belbecs miatt is), az IPA utáni új vonalat, az illatos, könnyen fogyasztható, de komlós könnyű sörök világát mutatta be. A Sörök a Möszjő Vödréből füstös portere, a Jock Macgregor, ami érdekes mód a kóstoláskor nem hozott túl nagy ovációt, a Gault Milleau-s vakteszten viszont bizonyított. De a győztes nálam, a Legenda brettes söre a Brettannia volt, ami egyrészt a világtrendekkel együtt mozgott, másrészt sok savanyított, vagy spontán erjedésű csúcssör mellett is bármikor megállja a helyét.

Az év kisüzemi főzdéje "óriási versenyt hozott", és a tavalyi győztes Rizmajer mellé igencsak felzárkózott a Szent András Főzde és a Monyó. Végül az év végi Barley Wine-os és Imperial Stout-os robbantással a Monyó nyerte el a Sörbúvár idei "értékes" elismerését.

És három különdíj. Mindhárom olyan sörös "közszereplőknek", akik 2015-ben szerintem a legtöbbet tettét a sörök népszerűsítéséért itt Magyarországon. Az egyik Vétek György és Rosenstein Róbert Sörkönyvének szól (természetesen nem elfeledve Baracskay Angélát - desszertek, és Németh Grabovszki Gábort - koktélok). A másik különdíjat Drajkó Zsombornak, a Mese Habbal-blog (Gault&Millau) írójának, szerkesztőjének nyújtom virtuálisan át, aki - karakán, de mindig következetes véleményével sokszor komoly sörfőzői felzúdulást is a nyakába véve - nagyon sokat tett/tesz a magyar kisüzemi sörök minőségének javításáért és elfogadtatásáért a "magasabb" gasztronómiai körökben, valamint velünk együtt igyekszik, hogy a sör végre tényleg odakerüljön a köztudatban bor mellé. A harmadik különdíj pedig a Magyar Sörgyártók Szövetségét, és az elnököt, Schillinger Attilát illeti, aki új alapokra helyezte a sörpiaci szereplők kapcsolatát, és a Sör mi több rendezvénysorozattal igyekezett ugyanezt a népszerűsítő munkát a másik irányból kiegészíteni-folytatni.

Minden kedves Olvasónak és Sörrajongónak nagyon boldog és komlóban gazdag, habos 2016-os évet kíván a Sörbúvár csapata!