Hősünk besztercei születésű tanárember, utólag, nyugdíjas korában írt memoárja visszafogott, érzelmek helyett a Nagy háború irracionalitásának megértését célozza. Persze közben adomázik is néha, itt mi most egy elcsent söröshordó partiba vágását osztjuk meg.
Bartók László szabálytalan eltávról settenkedik vissza a pályaudvarra, ahol először azt hiszi, őt keresik nagy elánnal a tisztek, majd kiderül: lába kelt pár civil söröshordónak a szomszéd peronról. Svejki, sőt inkább rejtői fordulat: a legénység ártatlanabb, mint a húsvéti bárány, ám másnap, hogy hogy nem, mégis egy vödör sörrel lepik meg tisztjüket...
forrás:
Bartók László (1894-1973): Egy hadfi naplójaszerk., az előszót és a jegyzeteket írta Cieger András
Corvina, 2015.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Eddie Roberts 2015.08.11. 14:21:45
Árpa Jankó · http://serteperte.blog.hu 2015.08.14. 20:16:50
Pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2015.08.17. 10:11:01
És hogy mi az a vászonvödör? vödör pléh helyett erős vászonból. Érted. Összecsukható, 1906 M [mintájú] tábori vdr. Amiből ha már kiette a tábori ló a árpát, mehet bele a lopott árpalé.
