Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Sörbúvár

Férfiak cukrászdája

Hideget-meleget? A sör ideális hőfoka

Szeretnék néhány szót szólni a sörfogyasztási kultúrával kapcsolatosan, jelesül a hőmérsékletről.

Komoly, régi sörbarátok tudnak vitázni arról, hogy a sört hogyan is kell fogyasztani.
Tudom, nem vagyok egy Garrett Oliver, vagy Michael Jackson, ezért nem is mint tanácsot vagy érvet, vitaeldöntő kinyilatkoztatást szeretném ezt közzétenni, hanem csupán mint az ismereteim, tapasztalataim generálta véleményemet

sörhőfok.jpg

 

Elsőként, szerintem nem a hogyan kell, vagy a hogyan illik, hanem a hogyan érdemes a helyes kérdés.

A köztudatban van egy pár olyan elképzelés a sörről, hogy minél hidegebben kell fogyasztani.
A miénknél magasabb szintű sörkultúrával bíró országokban a sörös cimkén gyakran fel van tüntetve az ajánlott fogyasztási hőfok is.
Zárójeles megjegyzésként ide teszem, hogy a legtöbb nagyipari/multi cég lágerének ez a minél hidegebb hőmérséklet az, ami a legelőnyösebb. (1 - 7 °C)
Egyszerűen azért, mert ez a hőfoktartomány gátolja leginkább a még iható hőtartományban a nyelv ízlelési receptorainak működését.

 

Nagyipari lágert - gasztronómiai szempontból megközelítve a sört - nem szabad fogyasztani, csak tényleg hidegen, ha nem akarunk egy vegyi üzem gőzeinek lecsapódást idéző szájízzel nyelni a kortyokat.

Azzal mindenki tisztában van gondolom, hogy a sörben az aromák ugyanolyan kémiai és fizikai reakciók útján szabadulnak fel és oldódtak el, ahogyan a bor vagy bármilyen szerves oldat esetében.
Az aroma szó egy kémiai kölcsönhatás következtében kiváltott érzékszervi ingerület által behatárolható illatot és/vagy ízt jelöl, ami bizonyos kémiai anyagok jelenlétére utal, jelen esetben a sörben. (Nem a mesterséges íz/illat adalékokra használom az aroma szót)
A különböző hőmérsékleteken a sörben lévő észterek, az illóanyagok, acetaldehidek, aminosavak, peptidek, kozmaolajak, organikus savak, különböző enzimek, stb, tehát az ízeket, illatokat adó molekulák, melyek a malátából az élesztőből és a komlóból oldódnak bele, különböző ütemben és intenzitással szabadulnak fel, ezért szoktuk a sört a kézben kicsit melegíteni, megforgatni-lögybölni hogy az aromák előjöjjenek, sörgeek-ül mondva, a sör kinyíljon nekünk.
Mivel a különböző sörstílusokban különböző arányban vannak jelen ezek az oldott elemek, így a különböző söröknek más-más az ideális hőmérséklet ahol ezek ki tudnak nyílni.

Ha tisztában vagyunk azzal, hogy a nagyipari lágerek pasztőrözést (hősokkos fertőtlenítés) és mikron méretű szárazanyagszemcse szűrést követően kerülnek piacra, amiatt, hogy minél tovább eltarthatóak legyenek, akkor lehet egy elképzelésünk arról, mi az ami egy nagyipari sörben a sörből (sör = maláta, élesztő, víz, komló) megmarad.
Voltaképpen a víz, némi kioldott íz és illat nyomokkal.
Egy sör minél vékonyabb, azaz a lehető legkevesebb szárazanyag tartalom van benne, annál kevésbé gazdag a malátás ízekben. Éppen ezért az összes egyéb ízhatás; a tartósító és stabilizáló szerek, adalékanyagok (mesterséges komlókivonat, kukoricagríz, rizs, természetes(?) emulgeáló szerek, aromák, sűrítményes adalékok, E-katalógus, stb.) műízei, illatai átérződnek a sörben.
Ezek az anyagok azok ugyanis, melyek a maláta, a komló és az élesztő élő anyagainak hiányában dominálnak, amikor a sör melegedésével felszabadulnak az aromák.
Nem véletlen, hogy a felmelegedett nagyipari lágereknek egyen-jellegű savanykás, kukoricás, kellemetlen íze, illata van, sokszor műanyag vagy fémes beütéssel, ipari vegyi hulladékot idézve, és azt mondjuk: ez lóhúgy.

Kicsit elkanyarodva a fogyasztási hőfok témájától, de nem feledve azt, a következőkkel tisztában kell lenni:
Kisüzemek is alkalmazzák a pasztörizálást és a szűrést is, de ne feledjük el, hogy csak nagyon elenyésző esetben használnak mindezen technológiai fogások mellé, maláta helyett a fentiekben sorolt pótanyagokat, állományjavítókat, mesterséges vegyi anyagokat, azaz ha a technológiának köszönhetően vékonyabb is lesz a sörük, az élvezeti értékük nem változik olyan mértékben negatív irányba, mint a gazdaságosságot mindenek előtt szemmel tartó nagyipari cégek.
A nagyipar azért gyárt ipari szennyeződést, hogy minél többet tudjon minél olcsóbban gyártani, nem azért mert nem tudna jót.
Érzékeltetve a dolgot, talán úgy lehetne ezt illusztrálni, hogy míg egy kisüzem egységnyi alapanyagból X liter sört gyárt le, Y költséggel, addig a multi egységnyi alapanyagból min. 5X litert gyárt le, ugyanazon Y költséggel.
Természetes hát, hogy a kulináris élvezetek szintjén nem tud versenyben lenni a kisüzemmel a nagyipar. Nem azért mert nem tudna, hanem mert nem éri meg neki.
Hozzá kell tenni, hogy itthon, Magyarországon van ez így - bár sokszor az importált sörök amik ide kerülnek erre a piacra is lebutított változatai az otthoninak sajnos.
Akinek most eszébe jut, hogy de hát a Soproni és a Dreher is sorban kapja a díjakat, a Mondeselectionon pl., azt most lehet, hogy meglepetés éri:
Nem az ízminőségért kapják a díjat, hanem a minőség tartásáért. Azért mert pont olyan a sörük, mint 1 éve vagy 5 éve. Az a minősítőket nem érdekli, hogy milyen minőségű a termék. Ha stabilan tartják a szar minőséget, akkor megkapják a díjat. Ennyi a díj.
Mert itt eladható az ócska is amiatt, hogy nincs sörkultúra, és itt most visszakanyarodunk a fogyasztási hőmérséklet témához.

A sörök fogyasztási hőmérsékletét, úgy mint a borokét is, három fő csoportba szokták általánosságban besorolni:

1. Hideg, (általában 4-7°C) vékony felső erjesztésű sörstílusok, világos lágerek - Pezsgők
2. Hűtött, (általában 8-11°C) általánosságban a felső erjesztésű sörök, sötétebb lágerek - Fehér borok
3. Pincehideg, (általában 12-15 °C) magasabb alkoholtartalmú testes sörök - Vörös borok

Persze kivételek mindig vannak, pl az amerikai nagyipari pale lager és light beer stílusokat 1-4 °C közt ideális inni, a gyártóik szerint.
A Dreher ezt írja a saját söreinek fogyasztásáról - nem nagyon választva szét stílusokat, hanem szín szerint csoportosítva:
"A sörök íz tulajdonságaikat, zamataikat a Balling foknak (azaz az extraktanyag, szárazanyag tartalomnak) megfelelõ hõmérsékleten adják ki leginkább. Fogyasztásuk is ezzel azonos hõmérsékleten ajánlott, de a gyakorlatban a fogyasztási hõmérsékletet az egyéni ízlés és szubjektív tények (pl. évszakok) is befolyásolják.
Általában a világos sörök optimális fogyasztási hõmérséklete 6-8°C, a barna söröké némileg magasabb, 10-12°C."

Én ezt a ballinghoz kötött fogyasztási hőmérsékletet nem nagyon tudom elfogadni mint irányelvet, lévén ismerek jópár olyan sört amit nem kéne úgy fogyasztanom, hogy a hősugárzó elé teszem a szoba hőmérsékletű sört, mielőtt megiszom

Érdekességként ideteszem, hogy az egészen gazdag sörkultúrával rendelkező Németeknél hallottam nagy sörbarátoktól, hogy az Angolok hülyék, (ezt már a Monty Pythontól is hallottam a gyaloggaloppban) mert melegen szolgálják fel a sört, szobahőmérsékleten. Ez amolyan mítosz arrafelé, tehát az az angol ale-ket "melegen" szolgálják fel sok helyen a pubokban is. Amitől egy angol sörbarát azért dob egy hátast szerintem.

Az általam hallott legszimpatikusabb és legvalóságközelibb általánosítás a belgáktól származik fogyasztási hőmérséklet bepozicionálása terén, és így szól.
A sört azon a hőmérsékleten a legjobb fogyasztani amelyiken erjesztették. Alsó erjesztésű sört maximum 10°C-on, felső erjesztésűt minimum 10°C-on fogyassz.
Többé kevésbé helytálló a dolog, persze azt figyelembe kell venni, hogy nagyon rafináltan nem térnek ki eme bölcseletben a lambicukra, és hát a belgáknál elég kevés pale ale-t és light lagert gyártanak a kisüzemek

A saját tapasztalataim és sörös technológiai ismereteim alapján a különböző stílusú sörök fogyasztási hőmérsékletével kapcsolatban a következőkben leírt pozicionálást tartom élvezetesnek:
/igen, vannak stíluson belül is kivételek bizonyossággal állítom, és egyébként is ki vagyok én, hogy megmondjam hogyan igyon bárki is, de úgy vélem, nem fog kellemetlen szájízzel visszagondolni a lentebb írtakra senki, ha követi azokat/

Nagyon hideg (0-4°C): Minden olyan sör amit nem akar az ember agyonkóstolgatni, ízlelgetni, elemezgetni: Pale Lager, Maláta Likőr a hagyományos keserűlikőrökhöz (jager, unikum) hasonlóan, kanadai sítusú Golden Ale és Cream Ale, alacsony alkoholtartalmú és alkoholmentes sörök.

Hideg (4-7°C): Hefeweizen, Kristalweizen, Kölsch, Premium Lager, Pilsner, Classic German Pilsner, Fruit Beer, Angol stílusú Golden Ale, Európai Strong Lager, Berliner Weisse, Belgian White, American Dark Lager, édes gyümölcsös Lambicok és Gueuze, Egyes belga Stongok, pl. a Duvelek

Hűtött (8-12C°C): American Pale Ale, Amber Ale, Dunkelweizen, Sweet Stout, Stout, Dry Stout, Porter, English-style Golden Ale, nem édes Fruit Lambic, erősebb Geuzek, Faro, Belgian Ale, Bohemian Pilsner, Dunkel, Dortmunder/Helles, Vienna, Schwarzbier, Smoked, Altbier, Tripel, Irish Ale

Pincehideg (12-14C°C): Bitter, Premium Bitter, Brown Ale, India Pale Ale, English Pale Ale, English Strong Ale, Old Ale, Saison, nem kevert Lambic, Flemish Sour Ale, Bière de Garde, Baltic Porter, Abbey Dubbel, Belgian Strong Ale, Weizen Bock, Bock, Foreign Stout, Zwickel/Keller/Landbier, Scottish Ale, Scotch Ale, American Strong Ale, Mild

Meleg (14-16°C): Barley Wine, Abt/Quadrupel, Imperial Stout, Imperial/Double IPA, Doppelbock, Eisbock, Mead

Szobás (17-21°C): Quelque Chose, Liefmans Glühkriek, és a sötét, fűszeres, téli felső erjesztésű különlegességek.

Kicsit hosszú lett a dolog, és akkor még nem tértem ki a hőfokkal kapcsolatos változások és hőtartás eszközkapcsolatára, azaz arra, hogy egy-egy sörstílusnak, sokszor sörtípusnak, fajtának, márkának egyedi pohara van, melyből a főzde szerint a legjobb élményt nyújtja a sör fogyasztása.
Ez számos esetben csak esztétikai fogás, brandépítés céljából kialakított egyedi stílus, de a komoly főzdék nagyon komolyan tudományos alapokra helyezik a belső tér kialakítását, sokszor a felület kialakítását is, hogy gerjesszék az aromák felszabadítását, és azokat a megfelelő irányba terelve az orrba vagy a szájban a nyelv elülső vagy hátsó részére terelve a folyadéksugarat, befolyásolják az íz intenzitásának és érzetének élményét. Csakúgy, mint a vastagabb falú poharak, kelyhek, korsók esetében a hőtartást, segítve ezzel a minél hosszabban tartó, ideális gasztronómiai élményt.
A sör csapolása esetében a felelős és figyelmes csapos mindig figyelembe veszi a sör csapolási hőfokának beállításánál a sör stílusán kívül azt is, hogy milyen jellegű (falvastagságú, anyagú, űrtartalmú) pohárba/korsóba/kehelybe/stb. fogja csapolni a söröket.
Voltam már olyan belga főzdének a kocsmájában, ahol két külön csapról engedték a Strong Ale-t a két különböző méretű és falvastagságú tulipán pohárba, 1 °C eltéréssel a két csap közt. Mindenki tudta ott, hogy miért, csak én voltam sügér.

Sajnos itthon nemcsak a fogyasztói társadalom nincs tisztában ezekkel a dolgokkal, hanem azok sem akik értékesítik a söröket. Illetve a megfelelő technológiai infrastruktúra nincs még kialakítva, hogy ha van több csapjuk, amin többféle sört engednek, arra külön külön lehessen beállítani a hőfokot, illetve a hűtőben, ne tárolják együtt, akár egy polcon Bohemian Pils-t és az Abbey Dubbel-t. Ha már van két hűtő, két különböző hőfokra lőjék be a hűtőket és ennek megfelelően rendezzék a hőmérséklethatároknak közel megfelelően a söröket.

Természetesen mindenkinek szája íze szerint ajánlott a sört fogyasztani, ha valakinek más hőfokon ízlik leginkább egy sör, akkor igya azon, a lényeg, hogy fogyassza élvezettel.

A bejegyzés trackback címe:

https://sorbuvar.blog.hu/api/trackback/id/tr516883673

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2014.11.10. 13:04:02

óhó, egy egész új világra nyitott blog! :)

Gérard Duchemin 2014.11.12. 16:17:02

"acetaldehidek"

Nincsenek olyanok hogy acetaldehidek. Az acetaldehid egy darab anyag, az aldehidek közül egy. Ahogy pl. nincsenek nátriumkloridok, csak különféle kloridok.
Ezen kívül még meglepően sok hiba van a cikkben, de mit szőrözzek én? :-)

Kortyondiak 2014.11.12. 21:34:04

Ez M.-on tényleg vadi új téma, jó, hogy végre meglett pendítve !
A legtöbb helyen(a jobbak közül is sokban)nem is értik a sirámaimat, hogy mindig az utolsó fél deci a legjobb mert addigra melegszik fel a sör annyira, hogy igazán átjön a teljes íz spektrum.
De majd bezzeg Bécsben :))

pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2014.11.12. 21:57:59

@Gérard Duchemin: Szőrözz csak nyugodtan - nem ironikusan mondom/írom, bár ez a poszt egy hosszúra kerekedett Facebook bejegyzés copypaste-je, és az én 5letem volt, hogy kirakjam, mert sztem nagyon fontos.

pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2014.11.12. 21:58:51

@Kortyondiak: majd bezzeg... milyen volt Prága, ott is bezzeg volt?

Beer Ninja 2014.11.13. 12:12:23

Nem hiszem, hogy a rendszeres kommentelőknek újat mondott volna, de a téma felvetését teljesen támogatom.

Aztán írjatok majd a habról is! Ki szereti habbal, ki anélkül? :) Hogyan töltsünk sört, hogy minél tovább megtartsa a habját?

Kortyondiak 2014.11.13. 21:24:04

@pif: Az új "über" helyen ( 40 csap ) Pivni Mapa- ban nagyon értik a posztban leírtakat, ott minden hibátlan volt. A többi megoszlik, ahol zömmel kis szériás cuccok voltak az hellyel- közzel ok, a többi mint itthon ! De majd Bécsben :))

Impavidus Mortalium 2014.11.14. 08:40:32

@Gérard Duchemin: Én sem akarok szőrözni, de az acetaldehid molekulÁKAT szóval megegyezően használódott az acetaldehhidek szó, ahogy a mondat végén is szerepel: "tehát az ízeket, illatokat adó molekulák"

Másrészt az acetaldehiddel megegyező anyag a fenil-acetaldehid? Merthogy az is acetaldehid ám, ha azt vesszük, hogy a Szabó Béla és a Kovács Béla is Béle, tehát beszélhetünk Bélákról :))))))

Ha az acetaldehid más más-más vegyi folyamat köztes terméke akkor is ugyanarról az anyagról van ugyan nagyjából szó ((C2H4O vagy CH3CHO /acataldehid vagy etanal/ ) ám mégis más a képlet is és az elnevezés is. Ettől függetlenül mindkét kémiai formula acataldehid elnevezéssel bír.
Főleg, ha köznyelvi használatról van szó, nem pedig tudományos kiselőadásról.
De belemehetnénk az apróságokba is, hogy mennyire hiányos az illat-íz érzetet befolyásoló lista, mert pl. az acetaldehid molekulák /mert ugye nem egyetlen molekuláról van szó/ kialakulásának során keletkező vinil-alkohol kötött maradványairól és párolgási hőmérsékletéről és illat-íz befolyásolásáról is szót kellene ejteni, de ez a rész már gondolom Te is érzed, hogy túlzás lenne egy ilyen, a sört még csak nyomokban sem értő embernek, akinek a sörkultúra ezen szegmense újdonságot mond.
Akinek pedig vannak ismeretei a témában, (az itt kommentelők pl., köztük Te is) azt hiszem nem kell fennakadniuk egy köznyelvi használattal készült, nem szakmai publikációban.

pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2014.11.14. 13:15:48

@Kortyondiak: el kell mosmá' Prágába is menni...

enMegmondtam 2014.11.14. 22:20:19

A cikkel egyetértek, a csöcsöket szeretem, de mindkettőnek megvan a maga helye.

Gérard Duchemin 2014.11.15. 22:59:22

@Impavidus Mortalium:

Másrészt az acetaldehiddel megegyező anyag a fenil-acetaldehid? Merthogy az is acetaldehid ám, ha azt vesszük, hogy a Szabó Béla és a Kovács Béla is Béle, tehát beszélhetünk Bélákról :))))))

Nem, sajnos a fenil acetaldehid nem acetaldehid. Semennyire sem az, kicsit sem az, cseppet sem az. Mint ahogy pl. a nitrobenzol semennyire sem benzol. Bélákról beszélhetünk az gyűjtőfogalom, de acetaldehidekről soha, semmilyen körülményekről nem beszélhetünk, az nem gyűjtőfogalom. Persze ettől még aldehidekről beszélhetünk, az gyűjtőfogalom.
Segítséget adok: Magyarországok sincsenek, de pl. Koreák igen, mert 2 darab Korea van, de csak egy darab Magyarország.

Gérard Duchemin 2014.11.15. 23:00:56

@enMegmondtam:

"A cikkel egyetértek, a csöcsöket szeretem, de mindkettőnek megvan a maga helye."

Mármint mindkettő csöcsnek megvan a maga helye? De hol?

Gérard Duchemin 2014.11.15. 23:22:05

@Impavidus Mortalium:

"Ha az acetaldehid más más-más vegyi folyamat köztes terméke akkor is ugyanarról az anyagról van ugyan nagyjából szó ((C2H4O vagy CH3CHO /acataldehid vagy etanal/ ) ám mégis más a képlet is és az elnevezés is."

Bocs, de az acetaldehid, és az etanal nem véletlenül hullára tökugyanaz? (két szénatomos aldehid) Mint mondjuk a water, meg a víz? És egy kémiai képletben más csoportosításban is le lehet írni a betűket, pl. a H2O-t írhatnánk OH2-nek is, bár miért tennénk ilyen szamárságot?

"ám mégis más a képlet is és az elnevezés is."

Attól még hogy más az elnevezés, lehet valami tök ugyanaz. És ha tök ugyanaz, de diszkrét, konkrét valami, akkor azt lehetetlen többesszámba tenni. Pontosabban lehet, de nem szabad.

Gérard Duchemin 2014.11.16. 11:55:49

@Impavidus Mortalium:

"azt hiszem nem kell fennakadniuk egy köznyelvi használattal készült, nem szakmai publikációban."

Itt nem az a baj, hogy a köznyelvi használatra készült mű nem megy bele szakmai mélységekbe, dehogyis menjen, isten őrizz!

De amiről ír, abból ki kell gyomlálni azon hibákat, melyek félrevezethetik a nagyérdemű publikumot. És ilyen hiba az acetaldehidek is. Mert ugye pl. semmikor nem mondhatjuk azt, hogy egy pohár vízben vizek vannak, pusztán azért, mert több vízmolekula. :-)

Habár még ez sem igaz, mert víz tényleg több van (6) H2O, HDO, D2O, HTO, DTO, T2O (ahol a D deutérium, a T pedig trícium., és ezek kémiai tulajdonságukban is különböznek igen kissé)

De acetaldehid tényleg csak egy van.

Gérard Duchemin 2014.11.18. 21:14:10

@Impavidus Mortalium: Nemcsakhogy békében nyugszom, de nyugodtan is nyugszom. :-)

Impavidus Mortalium 2014.11.18. 23:16:25

@pif: nem nagyon érek rá, elfoglal, hogy csinálom magamnak a szabadidőt a hét végére :)

@Gérard Duchemin: no, ez megnyugtat, erre iszok :)

Utolsó kommentek

Címkék

2015 (1) 2017 (1) 2018 (1) 2bratanki (1) 3 fonteinen (1) 50/33 (1) 50/46 (1) 50/47 (1) 50/48 (2) 50/49 (1) a (1) AB-Inbev (1) Abdij Averbode (1) áfonya (1) ale (61) alefried (1) álhír (5) alkoholmentes (4) alltech (7) altbier (1) amerika (4) amszterdam (1) andechser (1) Anderson Valley (1) angol (16) apa (5) Apátsági (2) apátsági (3) aréna (1) armandootchoa (3) árpabor (2) asahi (2) aventinus (3) bajor (30) bak (33) balkezes (6) baltika (1) balti porter (2) bamberg (7) bandusz-köleses (1) barleywine (7) barna (4) bécs (6) bécsi ászok (3) beercorner (1) beerfort (2) békésszentandrás (53) belga (42) berlin (1) berlinerweisse (3) bevog (3) bierzauberei (1) bigfoot (3) bio (1) bisztro (1) bitburger (1) bjcp (2) bors (2) borsodi (18) BorsodiBevilaqua (1) boza (1) brett (7) brewdog (2) brewyourmind (3) brno (2) buda (3) budapest (10) budapestbeerweek (4) buli (1) burgenland (1) búza (40) búzasör (21) camba (1) cantillon (1) carlsberg (2) cerna hora (3) chilis (1) cider (3) címke (2) cinkota (1) craftbierfestwien (3) csakajósör (10) csalános (1) csalás (1) csapolás (1) csatorna szigetek (1) cseh (57) csíki (9) csobánka (8) csupor (1) dán (5) dealbreaker (1) debrecen (1) demolen (10) De Ranke (1) diabetikus (1) dimbolab (2) dombóvár (1) dreher (37) Dupont (1) edelweis (1) eggenberg (1) Élesztő (2) életkép (8) ERPÉ-Ludas (1) etyeki (3) fehérnyúl (5) feröer szigetek (1) fesztivál (49) fifty shades of (1) firstbrewery (10) flamand vörös (1) fót (14) főzdebusz (1) főzdefeszt (32) frank (1) fullers (1) füstölt sör (12) Fűtőház (4) gasztro (5) gasztrotop (1) gerilla (3) gluténmentes (1) goldenblog (1) gólem (8) gose (2) gösser (1) grabanc (9) greensheep (1) grimbergen (1) grodziskie (4) Gueuze (3) guinness (4) gyárlátogatás (1) gyertyános (2) gyógysör (1) gyömbér (1) győrzámoly (1) gyümölcsös (8) hacker-pschorr (2) hal (1) harapunk (4) házisör (32) hbh (1) hedon (2) heineken (22) hekkelberg (1) hermelin (1) hoegarden (2) hofmann (1) hofstetten (2) hofstettner (2) holland (12) homebrewer (3) hopfanatic-kisstamás (23) hopláger (1) hoptop (10) hordó (13) horizont (25) horvát (3) hrabal (4) hrabal100 (5) hübris (5) hunyadi (1) hutyánzoli (1) Huyghe (1) il capriccio (1) ipa (71) írók (2) Jandrain-Jandrenouille (1) japán (1) jégbak (1) k (1) kabinet (2) kaiser (1) kaltenecker (5) kapucinus (2) karácsony (13) kecsekmétisörmesterek (2) kelemen ottó (7) keserű méz (1) kézm (1) kissler (2) kisüzemi (272) kőbánya (8) kocsma (2) koktél (1) kollab (3) kölsch (3) komló (28) konrad (1) korzika (1) kősör (1) kóstolás (1) kozel (10) kraft (49) kraken (2) kroisbrewery (2) krombacher (1) kukorica (1) kulmbach (1) kulmbacher (1) láger (20) lager (11) lambic (6) lammsbräu (1) lapirata (1) la chouffe (1) legenda (18) lengyel (5) lexo (1) lichtenhainer (1) liechtenstein (1) limomádé (2) Lindemans (1) lipcse (1) löwolf (1) luxemburg (1) madscientist (20) mad scientist (3) magy (1) magyar (313) málta (1) maltman (1) man sziget (1) marino (1) marionett (1) márkanév (1) märzen (9) mecénás (1) meggyes (3) memminger (2) merlin (1) mexikói (1) mézsör (2) michael jackson (2) mikkeller (2) miskolc (1) Monyó (42) münchen (4) neipa (1) nelson sauvin (1) német (40) newengland (2) nitrogén (1) nógrád (1) norvég (2) novapaka (1) Nøgne Ø (1) oedipus (1) ogre (4) oktoberfest (5) olasz (3) orosz (3) országsörtesztje (1) osterbräu (1) osztrák (15) oysterstout (1) palóc (3) paracelsus (1) párkány (2) pécs (1) pécsisör (5) pelicon (2) permon (1) pils (12) pilseni (7) pivo (2) Plzeň (1) porter (21) pozsony (2) prága (7) primator (3) purkmistr (1) pyraser (3) quadrupel (2) radler (3) rage (1) rebaktibor (1) reczerser (5) régi idők sörei (1) reketye (6) rétság (1) rigó (1) rízmajer (26) rodenbach grand cru (1) román (3) rotburger (3) róthzoli (11) rozs (2) rozsnyó (1) sahti (1) saison (12) samuel smiths (1) san (1) scheyern (2) schlenkerla (6) schneider (4) schwarzbier (2) sernevelde (2) sierranevada (1) skót (2) soltvadkert (1) soproni (24) Sör (1) söralátét (2) sörfesztivál (60) sörforradalom (16) sörfőzés (4) sörgasztro (2) sörgyár (4) sörjövedék (1) sörkoktél (10) sörkönyv (2) sörkorcsolya (37) sörkultúra (17) sörmitöbb (2) sörmúzeum (2) sörnyitó (1) sörökamöszjövödréből (4) söröpohár (1) sörösapp (1) sörösdoboz (1) söröző (9) sörpiac (10) sörrally (1) sörsajt (1) sörspecialista (6) sörszörp (1) sörtörténet (35) sörturista (5) sörturizmus (3) sörvacsora (8) sörvers (1) sörverseny (30) sour (6) spontán erjesztés (2) staropramen (5) stgeorgen (1) stout (35) strong (2) stubnaágoston (1) suarez (1) svéd (2) svijany (1) synthesisbrewlab (1) szakbolt (1) szalon (1) szarsör (6) székely (2) szerb (2) szlovák (6) szlovákia (2) szlovénia (7) szüretlen (2) tabán (1) takácspéter (14) tank (1) tankönyv (1) távoli galaxis (1) teve (1) thehumanfish (2) thomasmenner1701 (2) thornbridge (1) Tibeer (6) tívíszerep (1) tökmag (3) tomiesjef (1) tomm (1) To Øl (2) trappista (3) treehouse (2) tréfa (4) tripel (3) tudomány (1) tuffbuzz (2) tumblr (1) turbacci (1) ugarbrewery (2) uradalmi (1) usa (3) USA (4) utassyrolli (1) v4 (1) vágott (2) valentins (1) vandálbrewing (1) vaskakas (1) vasököl (1) vélemény (1) vintage (1) vizir (1) vonat (1) webáruház (1) weihenstephaner (3) weltenburger (2) wernesgrüner (1) wheat (1) witbier (4) worldbeerawards (1) yeastside (2) zatec (1) zentus (2) zipsbrew (13) zirc (2) Címkefelhő
süti beállítások módosítása