Ezért - is - remek dolog sörblogot írni. Mert néhanap csodás kincsek kerülnek az ember kezébe. És nem felkapott 100 Ratebeer-pontos sörökről lesz szó, hanem - úgy látszik az utóbbi időben megtalálnak a sörtörténeti témák - ismét a kultúrtörténet egy szeletkéjét vettem górcső alá. A komlóról írt poszt kapcsán dr dodó - régi lelkes olvasó és kommentelő a sörös blogokon - elküldte a Magyar középkori szeszes italok története című doktori disszertációjának kéziratát, amire mohón rákaptam, és most pár szemelvényt meg is osztok a nyájas olvasókkal. Ezúton is szeretném felhívni a Corvinus Egyetem figyelmét a sörmesteri képzéshez, a Sörtörténet tantárgy kapcsán - a saját szakterületén komoly és szuggesztív szakember nyelvész helyett - egy mély tudású bő témaismerettel rendelkező (sör)történészre.
De visszatérve a témához, a dolgozatban fontos szerepet kap a honfoglaló magyarság italkultúrája, és nagyon frappáns ugyanakkor rendkívül következetes gondolatmenet alapján bizonyságot kaptam néhány meglepő dologról. A lovasnomád hujhujjozó ősmagyar-romantika jellegzetes kelléke a kancatejből erjesztett kumisz, és mi műkedvelő sörblogolók is szentül hittük, hogy a boza mindig ott lötyögött a kalandozó magyarok ivószarujában. Hát, egy újabb álomnak lőttek, ezért is a kérdőjel a címben. Elképzelem néhányunk arcát, és kábé én is így nézhettem ki, amikor kibontakozott előttem, milyen toposzokkal volt tele a fejem idáig.
A kumisz - elfelejtve az ezeréves évforduló környékén beágyazódott tévhiteket - alapvetően a belső-ázsiai népek, főleg a mongol területek jellegzetes itala. Erjesztett kancatej, ami a tehéntejnél jóval több, de még az emberi tejnél is magasabb tejcukor-tartalommal bír, így nagyon könnyen erjeszthető még a hideg éghajlat alatt is. Ám a nomád népek nyugatra vonulása közben egyrészt más faunával találkoztak, és az éghajlati viszonyok (az éves középhőmérséklet jóval magasabb volt) is egész mások a Volga-vidéken és attól nyugatra. Ez egyrészt lehetővé teszi más értékesebb italok készítését, és a vándorlás közben a cserekereskedelem mellett a kultúrák is cserélődtek, így ha elfogadjuk, - ezt azért vetem közbe, mert számtalan elmélet van arra is, hogy a magyarság ki sem mozdult soha a Kárpát-medencéből - hogy őseink Etelköz, Levédia útvonalon érkeztek mostani lakhelyünkre, akkor bejárták ugyanazt az utat, mint a szkíták, hunok, szarmaták, bolgár-törökök, avarok. Hajdan magyar őstörténetből az egyetemen mi is végigrágtuk magunkat az alap forrásműveken. Hérodotosz, Ibn-Ruszta, Bölcs Leó stb. a szkíták és a magyarokról írt beszámolóikból és egyéb régészeti leletekből megállapíthatóak az alábbiak:
- őseink valószínűsíthető, hogy Belső-Ázsiában még ittak kumiszt. Nyugatra vándorlás közben fokozatosan áttértek más szeszes italokra - bor, méhser, nyírvíz (a nyírfa törzsének megcsapolásával nyert erjesztett ital) és - egyelőre - komlózatlan sör. Kumiszt csak olyan esetekben ihattak, amikor szállásterületet váltottak és / vagy hadjáratra vonultak, tehát nem állt rendelkezésre a begyűjtött gabona, illetve idő hiányában csak a lovak teje állt rendelkezésre. Egyfajta kommandós, túlélő cucc volt a szükségben a kumisz - az elemzés szerint.
- a kancatejet bár ismerték a Kárpát-medencében, erjesztve a X-XI. századtól egyáltalán nem fogyasztották, csak a 19. sz végén 20. század elején került be újra divatos "reformtáplálékként" a kefír mellett az étkezési kultúrába
- a jellegzetes nomád ital - mivel a szőlőtőke 3-5 év alatt fordul csak termőre és a szőlő levéből bort is csak lassabban, több hónap alatt, lehet készíteni - a méhser (márc) mellett a sör és a nyírvíz volt.
- A sör meglétére kultúránkban - amellett, hogy a magyarok a környező alávetett szlávoktól szereztek ("einstandoltak" - ez más lovasnomád népeknél is jellemző, hogy az alávetett népektől szereznek italokat és más tárgyakat, termékeket) és valószínűleg tőlük tanulták el a készítést - egy alábbi tény is bizonyítékot adhat:
"a magyarok sörfőzésére szeretném felhasználni László Gyula érvrendszerét is, aki a nomád magyarok sörfőző mivolta fölött tört lándzsát. László a következőket sorolta fel a magyarok sörözését bizonyítandó: ismertté vált előtte egy X. századi volgai bolgár esküforma, amelyet Szent Vlagyimir idejében mondtak el békekötéskor. Ez így szólt bolgár részről: „Addig lesz közöttünk béke, míg a kő úszni, s a komló alámerülni fog.” Ez az eskü jellegzetes keleti esküforma, amely lehetetlenségek emlegetésével biztosítja a szerződés betartását. A komló kétségtelenül a sörfőzésre utal az eskü szövegében, de a kő is, ugyanis a nomád népek agyagedény helyett inkább fa- és bőredényeket használtak, ezek alá viszont nem lehetett alágyújtani, ehelyett forró köveket dobtak beléjük, és így főzték meg ételüket (italukat). A régi bolgár eskü tehát pontosan ezt a sztyeppei sörfőzési metódust mutatja be, és valószínűleg ezt a módszert használták a magyarok is. Fontosnak tartom még megjegyezni, hogy mind a bor, mind a sör vándorláskori jövevényszavak, melyeket török népektől vettünk át. A magyar sörfőzés egyik legkorábbi emléke a pannonhalmi apátságban őrzött egyik oklevél, 1086-ból. Ebben szerepel egy Komlóaszó nevű völgy, azaz itt már nagyban, szakértelemmel termelték a komlót, amely csakis a sörhöz szükségelhetett nagy mennyiségben. Érdekes az is, hogy a tejbőségben élő mongoloknak is kellett télire valamilyen más (szeszes)ital, a földműveléshez sokkal jobb adottságok között élő magyarok pedig mellőzték volna a sört? Biztosan nem. László Gyula gyűjtése, a sör és a komló vándorláskori felbukkanása együttesen kétségtelenné teszik, hogy a sörfőzés már a honfoglalás előtt is létezett a magyaroknál." (Idézet a disszertációból)
Sok szó esett már korábban is - például Bandusz Köleses söre kapcsán - a bozáról, ami széles körben népszerű Törökországban és a Kaszpi-tenger környéki országokban. Ez egy gyorsan erjeszthető malátázatlan sörtípus, melynél a kölest - mivel nagyon apró a gabonaszem - nem csíráztatják, hanem lisztté őrlik, és az ebből gyúrt gabonapogácsát aszalják, erjesztik és főzik bozává. Nem is komlózták, így napok alatt el lehetett készíteni. Nagyon csábító, hogy ezt a kalandozó magyarokra alkalmazzuk, ám a forráskutatás mást mutat.
A boza ugyanis kimondottan a Kárpát-medencébe a magyarok után betelepedett jászok, kunok söre volt, forrásaink is így emlékeznek meg róla. Ezt mutatja például az ún. Jász-szójegyzék 1422-ből, amelyben először említik a bozát. Érdemes idéznünk Oláh Miklós munkájából is, aki a következőképpen fogalmazott: „… a kun mezőkön az odaszállított borokon kívül a kunok ismernek egyfajta italt, melyet kölesből és vízből sajtolnak a maguk módján, ezt bozának nevezik."
Lelkes amatőr szesztörténészeknek meg Pável kolléga állított össze dr dodó-tól, azaz Marton Szabolcstól egy kis
kutatható irodalmat:
- Marton Szabolcs.. Az italok és az italozás története : jegyzet / Marton Szabolcs..2. bőv., jav. kiad..
Szeged : JATEPress, [2006].
- Marton Szabolcs.. Középkori szeszesitalaink színei : vörös- és fehérborok, világos és barna sörök.. -- p. 81-97.
in : Medievisztikai tanulmányokşdSzeged Szegedi Középkorász Műhely 2005
- Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2005. június 9-10.) előadásai /
szerk. Marton Szabolcs, Teiszler Éva ; [közread. a] Szegedi Középkorász Műhely.
- Marton Szabolcs.. Az italok és az italozás története : jegyzet / Marton Szabolcs.. -- Szeged : JATEPress, [2004].
- Marton Szabolcs.. Az égetett szeszek és az emberiség / Marton Szabolcs.. -- Szeged : Bába, 2002
Képek forrásai: Vándorló magyarok - kumisz - boza
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Impavidus Mortalium 2014.02.12. 11:27:10
... őőő... izé... Mr. dr dodó!
Elolvashatnám Én is ezt az anyagot? Nagyon érdekelne.
Beer Ninja 2014.02.12. 13:54:55
Köszönöm, hogy értékesnek ítélitek a munkásságomat, jól esik, különösen annak fényében, hogy eddig jobbára ismeretlenek voltak írásaim (talán pálinkás berkekben tud rólam 1-2 emberke, de ennyi).
A fenti írásom 2015-ben jelenne meg könyv formájában, addig türelmet kérnék, főleg, hogy idén nyáron is nagy változtatásokat akarok eszközölni a jelenlegi kéziraton.
Aki nem tud addig várni, annak 2014-ben már megjelenik egy olvasmányosnak szánt italos írásom 'Mindennapi italunk' címmel még a könyvhét előtt (szerintem április végére).
Amíg ezek nem jelentek meg, nem akarom roppant széles körben küldözgetni a kézirataimat, mert - láttunk már fűben nyulat - még valaki úgy gondolhatja, hogy ezt akár ő is meg tudta volna írni és szimplán lenyúlja előttem.
A fentebb kifejtettekkel ugyan ellenkezik, de ezennel megbízom Pif-et, hogy aki tőle kéri és ő úgy gondolja, nyugodtan küldje tovább a kéziratomat.
Nézzétek el nekem a paranoiámat, de szakiskolai tanár vagyok, biciklivel járok a munkába, és minden írásom füzetben meg asztali pc-n készül, nem laptoppal a hónom alatt könyvtárakban vagy légkondis egyetemi irodában. Sajnos pénzt szeretnék csinálni a munkáimból.
Pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2014.02.12. 15:01:27
pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2014.02.12. 16:28:42
A népszerűsítésben meg szívesen részt veszünk!
Bud Taste 2014.02.12. 17:56:29
Ezek szerint Te is ültél már török börtönben?
komolyra fordítva: sok sikert a könyvhöz!
Gérard Duchemin 2014.02.13. 08:42:10
Ez nem sajnos, hanem nagyon is helyes. És helyes a "félelmed" is, valóban léteznek tuskó parasztok, akik lenyúlják mások értékeit.
Gérard Duchemin 2014.02.13. 08:46:44
Gyingizik 2014.02.13. 12:28:44
Beer Ninja 2014.02.13. 16:03:12
Bud Taste 2014.02.13. 16:10:52
"Én bizony helyesebbnek tartanám a "boza" írásmód helyett a "bóza"-t alkalmazni."
Igen, itt is így ejtik:
leviosaaa.com/
Gyingizik 2014.02.13. 17:28:34
Gérard Duchemin 2014.02.14. 09:11:35
Gérard Duchemin 2014.02.14. 09:13:17
Gérard Duchemin 2014.02.14. 09:16:51
A "finnugor elmélet" a magyar nyelvre vonatkozik, és nem a magyar népre. A nyelvünk finnugor (naná), de hogy az etnikumunk mi(k)ből tevődik össze, azt ki nem .......
Bud Taste 2014.02.14. 10:02:54
A leviosa helyes kiejtésének demonstrálására szolgáló taneszköz. Mint Te is tudod, a köznyelvi boza szónak volt egy "emelkedettebb" szinonimája is (mint általában minden alapélelmiszernek, lásd krumpli-burgonya, pig-pork stb.)amit a szertartásokon főleg a sámánok használtak, mivel spirituális okokból az alsó és felső metszőfogaik eltávolításra kerültek, ezért a boza szó elsó hangja a zöngés bilabiális spiráns számukra kimondhatatlan volt! Ezért a leviosa szót használták melyen a helyes hangsúly nem az o hangon, hanem a szóvégi a hangon van hasonlóan a bozahoz, tehát helyesen bozaaaaaa és leviosaaaa...
Örülök, hogy segíthettem:)
Gyingizik 2014.02.14. 10:06:47
Gérard Duchemin 2014.02.14. 10:34:24
Merthogy ez így hülyeség. Egy nép több részből olvad össze. Nincs olyan, hogy "magyar", hanem csak olyan van, hogy magyar nyelven beszélő populáció. Pl. egy két kínai szülőtől született, csak magyarul beszélő ember most micsoda? Magyar? Kínai? Holdlakó? Szóval ezért hülyeség ez a "honnan is származik a magyar nép" című kérdés.
Gérard Duchemin 2014.02.14. 10:36:34
A valóságban (objektív valóságban) a finnugor "származás" csak a nyelvre vonatkozik. Mert olyan, hogy finnugor nép (mint koherens egység) nem létezik, csak finnugor nyelvek léteznek.
Gérard Duchemin 2014.02.14. 10:37:45
Beer Ninja 2014.02.14. 11:10:39
Gyingizik 2014.02.14. 11:35:01
Bud Taste 2014.02.14. 11:52:16
Nem vagyok Isten, csak egy táltos. Titkainkról és szokásainkról bőséggel olvashatsz, ha holdtöltekor Vereckéről Nemesmedves felé vándorolva minden utadba eső település rovásírásos tábláját lejegyzéd pedigrével táplált kutya bőrére, majd Nemesvedves-szélsőn fejenállva olvasod, mikor a kakas a harmadikat rikkantja.
Bud Taste 2014.02.14. 12:13:34
Gérard Duchemin 2014.02.14. 12:22:08
Á dehogy, semmi köze ennek az izmusokhoz, egyszerűen ez az objektív valóság. Aztán ha valaki a valósággal megy szemben, az vessen magára.
Gérard Duchemin 2014.02.14. 12:26:38
Miért is rossz a keveredés? Mi romlik el olyankor? Az ember az nem egy darab faj? Vannak különböző emberfajok, és az afrikai meg az europid annyira különbözik, mint a ló és a házisertés? Ez valamiféle fajvédő eszme? Merthogy az elég nagy ökörség. Gondoltam, szólok. :-)
pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2014.02.14. 18:39:47
pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2014.02.14. 18:48:08
Gyingizik 2014.02.14. 20:26:20
Gyingizik 2014.02.14. 20:31:11
pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2014.02.14. 20:47:09
hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A1szl%C3%B3_Gyula_%28t%C3%B6rt%C3%A9n%C3%A9sz%29
pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2014.02.14. 21:29:33
Gérard Duchemin 2014.02.14. 22:02:45
A fajta (rassz) képzetes fogalom, mivel minden ember mindegyikkel tud szaporodni, keveredni. Kb. olyan az okfejtésed, mintha azt mondanád, a kovács család nem házasodhat össze a kiss családdal, mert akkor eltűnik a "fajtisztaság". Áhh, hülye áltudományos marhaság ez, foglalkozni is időpocsékolás vele.
Gérard Duchemin 2014.02.14. 22:04:39
Hevesen kételkedek ebben. Ennél azért többet tud erről a tudomány. :-)
alehunter 2014.02.14. 22:12:38
Gérard Duchemin 2014.02.14. 22:14:06
Mondjuk tanzániai nemzet sincs, csak Tanzánia államához való tartozás, mivel Tanzániát több mint 100 nemzet alkotja, vagyis az afrikai országok többségéhez hasonlóan ez is többnemzetiségű ország. Ami pedig azt illeti, hogy egy fehér és egy fekete ember szemmel láthatólag eltérő, akkor a keveredésükből származó gyermek mi? Kockás?
Gérard Duchemin 2014.02.14. 22:15:41
Más ember hülyesége miatt tök értelmetlen az embernek szégyenkezni. Mindenki a saját baromságáért felelős. ;-)
alehunter 2014.02.14. 22:21:48
Gérard Duchemin 2014.02.14. 22:24:42
Igen, de csak hülye embereknél nem megy enélkül. Akiknek az agyába be van fészkelve az ilyenfajta "agyrágó bogár"
alehunter 2014.02.14. 22:42:03
Gérard Duchemin 2014.02.15. 11:03:26
alehunter 2014.02.15. 21:14:06
Gérard Duchemin 2014.02.15. 23:02:22
Nem helyes úgy beszélni a magyar társadalomról, mint egy osztatlan masszáról. Nem a társadalom mint egész intoleráns, hanem a társadalom x %-a hót intoleráns, és 100-x %-a toleráns. Az már más kérdés, hogy nálunk esetleg rosszabb az arány, mint másutt, de nem tartom helyesnek azt a szóhasználatot, hogy az egyik ország intoleránsabb mint a másik. Az ország nem egy személy, hanem személyek tömege. És ha pl. az én országom túlnyomó többsége intoleráns, vagy épp hülye, attól én még semennyire nem vagyok más, mint akkor, ha csak kis része az. És ezért nincs semmi értelme szégyenkeznem, vagy bűntudatot mutatnom. Szégyenkeznem akkor kéne csak, ha nem emelném fel a szavam bizonyos ostoba emberek intoleranciája miatt. No de én ne tennék ilyet? ;-)
alehunter 2014.02.15. 23:10:26
Beer Ninja 2014.02.16. 13:18:01
Hogy az edény miért volt fa vagy bőr és nem fém? Próbálj meg szekéren végiggördülni pár száz kilométert agyagedényekkel megpakolva. Vagy éppen vasedényekkel túlterhelve.
Igen, tudom, én sem próbáltam, mégis a józan paraszti ész és - milyen furcsa - a régészeti leletek is ezt mutatják. Bármilyen fémedény alig került elő, és azok is igen aprók jellemzően.
Áron Varga 2014.02.16. 18:01:52
"Erjesztett kancatej, ami a tehéntejnél jóval több, de még az emberi tejnél is magasabb tejcukor-tartalommal bír, így nagyon könnyen erjeszthető még a hideg éghajlat alatt is."
A kancatejben lévő laktózt milyen nem patogén mikroorganizmus erjeszti? Esetleg őseink enzimes kezelésnek vetették alá a kancatejet?
Gérard Duchemin 2014.02.16. 20:40:43
pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2014.02.17. 07:52:00
pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2014.02.17. 07:53:35
pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2014.02.17. 07:57:05
Beer Ninja 2014.02.17. 13:31:38
A lényeg, hogy a tárnok neve volt - én kurmis-nak olvasom - a kumisz. Hogy mi volt az adó amit fizettek neki, arra már nem emlékszem.
rambo13 2014.02.17. 16:42:17
Bud Taste 2014.02.17. 17:38:16
Nem-nem! A Tárnok, az a komisz Izsóp + a Harangozó + a Bandusz! Mer nekik ott a bázisuk! Lehet, hogy a kumisz a kurmis + a Krulis is komisz, de akkor mi a Denis?