Cseh földön elég elterjedt a Zöld Sör (Zelené Pivo). Az általunk is megénekelt húsvéti kétszínű sörnek a Krasličáknak az egyik összetevőjét már kóstoltuk korábban. Kis hazánkban sem idegen ez a stílus, a zöld ill. a gyógynövénnyel ízesített sörök között emlékezetesebb a Tapolcán megfőzött Smaragd, a miskolci Gyertyános Sörfőzde Csalános söre és Bandusz egyik Főzdefesztre készült Hajdinás Söre, amibe kakukkfű került. No meg a Serforrás Paracelsus-a is ebbe a sorba illeszkedik. (zöld sörökről részletesebb összefoglaló Prágai Sörözők tollából itt ->)

Most azonban egy - ha nem is zöld színű - de új gyógynövényes sör került föl a palettára, a kazincbarcikai HBH Csalán Söre, melyet a Magyar Sörcikkgyűjtő Klub alelnöke, Bölöny József hozott nekem - ezúton is nagyon köszönöm! - egyenesen a főzdéből, ahol a vendéglátók egy jó kis sörvacsorát is rittyentettek 1 hete a söreik mellé. A főzde más söreit eddig az egri HBH sörözőben már kóstoltam, és nyugodtan mondhatjuk, hogy hiánypótlóak. Hasonlóan például a vörösvári Rotburgerhez a jó minőségű világos (szűrt és szűretlen) illetve barna ivósörök kaphatóak kínálatukban. A HBH-szentélyben tett látogatásról az FK már korábban megemlékezett. Itt szerepel a remek meggyesük is. A búzával akkor még nem voltak kk-ék megbarátkozva, kíváncsi volnék, az most milyen...

De térjünk vissza a csalánosba! Ha behatóbban szemügyre vesszük az új sör címkéjét, akkor láthatjuk, hogy ez valami más. Az alap összetevők (víz, árpamaláta, komló) mellett csalán és menta szerepel. Lempochner Zsolt ügyvezető-tulajdonos elmondása alapján a csalánt ráadásul a Bükk érintetlen területén gyűjtötték a sörhöz, és a csökkentett komlómennyiséggel és a mentával együtt főzték meg a sört. Mindehhez 7%-os alkohol és tiszteletre méltó 16-os Balling társul. (a kezmuvessorok.hu 16,5%-ot ír) Egy klasszikus, jó értelemben vett kézműves sörrel van dolgunk, amiből nem sajnálták a hozzávalókat. Ez az árán is látszik (700 Ft / liter), de benne is van ez az anyag, nem marketingre, hanem malátára, komlóra és csalánra költötték el a pénzt főzéskor.

Színe opálos, mézsárga, habja jellegzetesen baksörös, - ez már nem egy ízesített láger, hanem ízig-vérig ízesített baksör - viszonylag gyorsan múlik, és csak egy vékony tört fehér karima marad poharunkban, az viszont tartósan. Illatában először egy fanyar bodzaaroma dominál, kevés mézcukor, némi fenyős, gyantás olajosság. Ahogy melegszik úgy kúszik elő a háttérből a csalán - eddig csak teákból megismert - jellegzetes illata, a mentát inkább a komló szárazsága mellett érezni ki a sörből. Tovább ízlelve megérezzük a körtés, birses ízeket, és egy melengető likőrös alkoholosságot, egy gyógynövényes komlós keserűvel karöltve. Összhatásában akár egy jóféle Cserszegi Fűszeres vagy a bodza miatt egy Sauvignon Blanc, ha mindenáron borokhoz szeretnénk hasonlítani. Mindennek tetejébe megőrizte friss házisörös jellegét is. A 7% alkohol viszonylag jól elrejtőzött, de 2-3 deci elfogyasztása után azért ez a sör igencsak megmutatja az erejét.

Hogy ne csapjon rögtön fejbe, a Sauvignon Blanc-os ízjegyek miatt kipróbáltam hozzá egy könnyű, halas sörkorcsolyát. Kollégám lepett meg egy kis szilvásváradi füstölt pisztránggal. Kevés halhússal összekevertem a natur sajtkrémet, némi friss zöldfűszert (citromfű, bazsalikom) és kevés színes borsot őröltem rá. Házi - saját - rozskenyérre tettem és ráporcióztam még egy kevés halhúst és egy kis kígyóuborkát. Egész jól passzoltak, bár egy kevésbé füstölt hal jobban összedolgozott volna az ízekkel. Azért kedélyes villásreggelim volt ezen a szép későőszi napsütéses délelőttön. A HBH-tól meg még sok ilyet, és ha lehet, akkor örömmel látnám üvegpalackban is a termékeiket.