Kedvenc multinacionális söróriásaink két önfeledt és önelégült ünnepi öntömjénezés között lelkes kutatómunkával jóárasítják az általuk sörnek csúfolt italokat. A sörpancsok (Radlerek) mellett a Borsodi Sörgyár nem is olyan régen piacra dobott egy szűretlen búzasört, melynek alapanyagai között hajmeresztő dolgok is szerepelnek. A szokványos víz, árpa- és búzamaláta, komló, sörélesztő mellé vidáman odakevert koriander még a belga witbierek ízvilágát idézi. A kukoricagríz meg a jól megszokott honi multis-sörfőző hagyományokat invokálja. De a stabilizálószer és a pektin, már a modern élelmiszerlaborok sötét hátsó szobáinak sejtelmes lombikjait idézik fel. Az, hogy stabilizálószert raknak a sörbe, hogy ne romoljon meg a satnya alapanyagok miatt persze nem újdonság. Citromsavtól és kénezéstől fájdul meg a gyanútlan sörfogyasztók gyomra és feje nap mint nap. De hogy kerül a sörbe pektin, amit eleddig - legalábbis jómagam - az ipari lekvárfőzés egyik alapanyagának ismertem. Annyira izgatott a dolog, hogy addig kutattam, míg végül az interneten ráakadtam egy kis szabadalomra, melyet - hohóóó, míly véletlen! - a Heineken holland kutatócége húzott elő a varázskalapból.
Mi tagadás némettudásommal még nincsen baj, de élelmiszer- és vegyészmérnöki affinitásom sajnos nincsen. Azért kihámoztam annyit, hogy a pektin a sörök habtartósságánál játszik fontos szerepet. A Heineken találmánya előtt a pektint a hagyományos zöldségekből, gyümölcsökből ill. algákból, moszatokból nyerték ki a sörmultik. Azonban a söridegen anyagok a sör ízét és egyéb tulajdonságait is jelentősen rontották. Míg a Heineken fehér köpenyes sörvegyészei rá nem jöttek, hogy a pektint ki lehet ám nyerni a komlótobozból, vagy a komló gyökeréből is. Csak megfelelő savas ph értékű oldatban kell hevíteni, majd utána centrifugával kicsapatni az oldatból a kész komlópektint. Ehhez persze nem kell jó minőségű komló, jó bármilyen szemét, a lényeg a sörazonos anyag. Már csak egy problémát kellett kikísérletezni. A sörfőzés közben hozzáadott pektin a főzés hőmérséklete miatt lebomlott, így hiába rakták bele. De addig-addig lombikoztak, míg erre is rájöttek, hogy a főzési eljárás utolsó 10 percétől kezdve már bármikor nyugodtan hozzáadható a "csodaszer". Egy jó élelmiszeripari mérnök pedig a sör minősége és a pektin tulajdonságai, no meg egy mellényzsebben lapuló pontos excell-táblázat ismeretében már nyugodt szívvel hozhatja ki a hab-maximumot, akármelyik komlótartalmú mosogatóléből.
Az eljárást szerencsére(?) a többi multi is hamar eltanulta, így van sok "sörnek" szép, aranyérmes habja. Kedves E-gészségünkre! (sic.)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
szanisz 2011.06.22. 15:27:48
Alacsony termékköltség, ütős marketing, ennyi a lényeg.
armando_otchoa · http://www.csakajosor.hu 2011.06.22. 16:25:17
pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2011.06.22. 17:01:27
pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2011.06.22. 17:03:01
szanisz 2011.06.22. 17:04:54
A Valentinus ár-érték arányban teljesen jó szerintem is, százszor inkább az, mint a BB.
armando_otchoa · http://www.csakajosor.hu 2011.06.22. 17:23:45
Pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2011.06.22. 17:49:28
pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2011.06.22. 18:08:42
@armando_otchoa: köszi, megint tanultam vmit
:o]
armando_otchoa · http://www.csakajosor.hu 2011.06.22. 18:13:37
Gérard Duchemin 2011.06.23. 08:20:46
Viszont a nagy reklámmal megtámogatott fosos hányásos szart eladják, és megtérül a befektetés. Látsz a tv-ben Valentinus reklámot? Nem. Borsodi, Aranyászok, Soproni reklámot igen? Igen, látsz. Ez a lényeg.
Gérard Duchemin 2011.06.23. 08:21:17
Mantlesorrow · http://www.sorspecialista.hu 2011.06.23. 18:41:39
szégyen
pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2011.06.24. 06:51:51
És milyen büszkék a multik a söreik habtartósságára...
Mantlesorrow · http://www.sorspecialista.hu 2011.06.27. 17:15:21
pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2011.06.28. 10:04:48
:o]]
mateo130 2011.06.29. 21:29:29
Amennyire fel lelkesített a reklám, annyira gyengének érzem ez a borsodi búzát. Tipikusan borsodi sör íze van...
Habár nem vagyok (még) egy nagy búza ínyenc. De a kommerszebb márkákat már ittam. Edelweiss, Löwenweiss, Oberdorfer stb.
Én nekem ezek nagyon bejönnek, a világos sörök után egyszerűen csúcs. Alig bírok világosat inni pedig a Dreher nagy kedvencem volt évek óta.
Tudnátok nekem ajánlani olyan búzákat, amikhez még értelmes áron és viszonylag könnyen hozzá lehet jutni? Szeretnék minél többet kipróbálni :)
pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2011.06.30. 11:59:08
Viszont szintén könnyebben beszerezhető a Hoegarden a borsodiak által forgalmazott belga witbier. (hagyományosan korianderrel és narancshéjjal ízesített világos búza). Persze a Csakajosornél vagy a Belga Sörök Boltjában kevésbé kommersz darabokat is megtalálsz ebből a fajtából.
Áron Varga 2013.07.03. 12:56:40
pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2013.07.04. 14:30:33
pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2013.07.04. 14:39:59
Áron Varga 2013.07.04. 16:17:39
A savelválasztást a fehérjebomlástermékek, az alkohol és a széndioxid is fokozza. A gyomorégést az okozhatja, hogy a hazai sörök nagy részét utólag nyomják fel széndioxiddal, nem pedig az ászokolás alatt képződnek a finom selymes buborékok.
Daniel Ortega 2013.07.04. 21:34:04
pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2013.07.05. 08:12:06
@Áron Varga: Ok. Elfogadom. Viszont azt is elmagyarázod, az Arany Ászok-Borsodi (bár ez már jó régi emlék) - 2-3 korsója után, miért van gyomorégés, és pl egy nem túl csúcs, de korrektnek mondható Staropramen után miért nem?
De a "hazai sörök nagy részét" kijavítanám - összes nagyüzemi sörre. (High Gravity Brewing)