Az attól függ! Ha egy ültő helyben kell meginni, akkor rengeteg. Persze itt nem erről van szó, hanem azokról az üveges és dobozos importsörökről, melyek ma Budapesten beszerezhetők. És a szám is csak kerekítve ennyi, én valójában 401-et számoltam össze, de a valós adat még néhány tucattal biztosan emelkedni fog a napokban, a sörspecialista, a csakajósörök és a Kaledónia étterem áldásos tevékenysége következtében. És akkor is, ha újabb, üveges söröket is árusító pub nyílik a pivo sörözőhöz, és a nemrég nyílt Puskin utcai kocsmához hasonlóan.

A számbavétel kicsit önkényes alapokon történt. Kizárólag teljesen importsöröket számoltam be, de azokat nem, amelyeket licensz alapján más országban (nem hazánkban) gyártanak. Ez alól egy kivételt tettem. A japán Asashi Csehországban készül, angol cég megrendelésére, de az eredeti száraz karaktert jól képviseli.

Kihagytam a limonádéval, vagy egyéb szörppel vegyített radler-szerűségeket, de a valódi gyümölcsös söröket nem. Bekerültek az alkoholmentesek is kivétel nélkül, ezek között nem egy, egészen vállalható is akad.

A számbavétel kissé érdekes módon történt. Az 5 budapesti valódi sörbolt (Sörspecialista, Csakajósörök, Különleges sörök boltja, Belga sörök háza, Belga sörök boltja) esetében a weblapokat használtam, két szupermarket (budaörsi TESCO és AUCHAN) kínálatának felmérése notesszel történt, helyben.

Ezekhez hozzávettem még az összes sörimportőr jelenlegi kínálatát, de nem feledkeztem meg a kubai és orosz sörök speciális forgalmazójáról sem, valamint a drinktech kft-ről sem, amely a Paulanerekkel foglalkozik.

A kapott számadatok alapján meglepően (vagy épp ellenkezőleg, várhatóan) az derült ki, hogy kis fővárosunk importsörellátása nem a nagy imortőrcégeken alapul, hanem 3 sörszakbolton: a sörspecialistán (német sörök főleg), belga sörök háza (nevében van a szakterület), és legfőképpen a csakajósörökön, mely egyedüliként forgalmaz amerikai és dán különlegességeket.

A több mint 400 importsör rendkívül egyenlőtlenül oszlik meg a nemzetek közt. Az még nagyjából elfogadhatónak tűnik, hogy két nagy sörös nép (belga, német) mindent tarol (bár német vezetésnek jobban örülnék), de az angol, osztrák, és holland sörök gyászosan alacsony számban jelennek meg itthon. Az meg végképp érthetetlen, hogy mindössze néhány szlovák, és nulla román kapható (gondoljunk a román Silva, és Ursus sörökre), valamint Lengyelországot is csak a gyászos Karpackie sörök képviselik. Színfoltnak érdekes a pár japán, kubai, és izraeli cucc is, de azért távolabbi országokból jobb söröket is be lehetett volna hozni.

Nos tehát sok, vagy kevés. Szerintem elég, már csak az aránnyal, árral vannak a bajok, de legfőképpen azzal, hogy nálunk sokak számára a külföldi sörök egyet jelentenek a nagy sörgyárak licensz-tevékenység leple alatt elkövetett hamisítványaival.