Valahol München és Nürnberg között félúton, Bajorország szívében fekszik Abensberg városka, és a városka szélén található a Kuchlbauer sörfőzde, melyben finomabbnál finomabb búzasöröket főznek, gondoljunk csak az Aloysius fantázianevű sötét búzabak sörre, vagy akár - egyik személyes kedvencemre - az Alte Liebe sötét búzasörre.

A sörfőzde területén áll egy Hundertwasser által tervezett szürreális torony, amely a főzde különleges védjegye is egyben. Erről a toronyról nevezték el a Turm Weisse erős búzasört, melyhez a mai ebédet kigondoltam.

Sörünk tekintélyes 5,9% alkohollal és 12,5% szárazanyagtartalommal rendelkezik. Nem is az az igazán üde, friss búza, hanem egy igazi nehézsúlyú versenyző. Érződik az anyag és az alkohol is benne, valamint utóízében markánsan komlós. A búzasör-hal szokványos párosítást ezért egy kicsit csűrni-csavarni kell, ha igazán harmonikus ételt szeretnénk hozzá készíteni. Lássunk is hozzá!

A hazai sörös recepteknek nagy része úgy kezdődik: Menj el a Kacsa utcába, a Sörspecialistához és vegyél sok finom bajor sört... Hát én is ezt tettem korábban, így a pincémben már ott lapult ("a hetedik lépcsőn") egy üveg Turm Weisse, hogy az adott pillanatban előhúzhassam. A főzés közben is kell azonban valami, úgyhogy kibomlott egy flaska Stieglbock, nehogy szomjan maradjon a szakács. Tehát a terv: Lazacfilé répa-tagliatellével, tökmagolajos sajtmártással és frissen sült sörpereccel és búzakorpás zsemlécskékkel.

Készítsünk kenyértésztát: 50 dkg finomliszt, 2 dkg élesztő, 1 evőkanál cukor, 1 ek. só, 2 evőkanál búzakorpa, 3 dl víz, 3 ek balzsamecet v. borecet, 6 ek olivaolaj - ebben a sorrendben edénybe tesszük, és kenyérsütőgépben vagy kézzel tésztává dagasztjuk. 1 óra kelesztés (lefedve, szobahőmérsékletű helyen) után csíkokat szaggatunk belőle és a csíkokból hengergetés után pereceket formálunk, ill. a kiszaggatott tésztából két tenyerünk között zsemlécskéket formázunk, majd sütőpapírral vagy szilikonnal kibélelt tepsibe tesszük. Tetejüket tojássárgájával megkenjük, és előmelegített sütőbe tesszük. A sütőt 220 fokra melegítjük föl és aljára egy mélyebb sütőedényben-tepsiben bőven vizet teszünk, hogy párás maradjon a sütőtér levegője. 5 perc sütés után 180 fokra csökkentjük a hőmérsékletet, majd további kb 22-25 percig süssük.

Amíg kel a tészta...

A répa: 4 sárgarépát hámozzunk meg vágjuk le a végüket és a hámozóval vágjuk föl hosszú metélt-csíkokra majd tegyük félre.

A hal: 3-4 szelet lazacfilét olvasszunk fel, csepegtessünk le, törlőpapírral itassuk fel a maradék nedvességet, majd rozmaringgal, kevés bazsalikommal, curryvel hintsük meg és őröljünk rá sót. Néhány csepp narancsos olivaolajjal is gazdagítsuk.

A sajtkrém: 1 doboz (10 dkg) natúr sajtkrémet egy teáskanál szójaszósszal és 2-3 evőkanál tökmagolajjal kikeverünk egy tálkában.

Ha kész a perec és a zsemle, indulhat a halsütés: Serpenyőben kevés olivaolajat hevítünk és két gerezd zúzott fokhagymát dobunk bele. A forró serpenyőben a halat oldalanként 1-2 perc alatt készre sütjük. A halat egy tálban a még meleg sütőbe tesszük, hogy ne hűljön ki, és a répát egy egészen kevés olivaolajon épp csak egy fél percre megkapatjuk majd egy kevés szójaszószon további fél percig pirítjuk és néhány gerezd mandarint forgatunk bele.

A kész ételt tálaljuk, és élvezzük, ahogy a nehéz búzasör zamata harmonikusan összecseng az édeskés mandarinos répával, a natúr hallal és a tökmagolajos sajtkrémmel, no meg a pereccel és a zsemlécskékkel...