A sör ízét már tízévesen megismertük Peper apja jóvoltából, aki eredetileg brácsás volt itt a késdobálóban, majd pincér lett. Gyakran lógtunk a nyakán. Izgalmasabb volt a kocsmai élet, mint az iskola, és többet is tanultunk itt a kurvákról, mint a Varró Margit nénitől, a nyelvtantanártól, hiszen itt minden mondatban az élet volt az állítmány, és mi voltunk az alanyok, bár az ikes igékről fingom sincs, de látod, még élek…
Szécsi Magda: Időtépő
(találta: Fülcimpa moly)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
