Egy pohár kóla mellett üldögélve merengek a tavaly nyáron-összel-télen áhított, megnézett, fotózott, és végül néha megivott baltikákról, melyek közül a hatos lajsrtomszámú kiváló porterek biztosan az utolsók voltak kicsiny országunkban, de talán az egyéb típusszámúak is, nem is beszélve azokról, amelyek be sem érkeztek hazánkba.

Na de haladjunk csak sorjában.

A Baltika, vagy ha úgy tetszik Балтика az egyik legnagyobb orosz sörgyár ha nem a leghatalmasabb. (Szentpétervárott van - ez a metropolisz a helybéliek ajkán nemes egyszerűséggel Pityer). Az ilyen kelet-európai mamutcégektől (hazai tapasztalatok alapján) azt várnánk hogy seízesebűze nagyipari termékeket, vagyis antisöröket gyárt. De ne ítéljünk túl hamar. A 6-os számot viselő porter például a legjobb orosz sör, de simán ver (Csehország és Kelet-Németország kivételével) valamennyi olyan élvonalbeli sört, amely a volt szocialista táboron belül készül, persze szintén leszámítva néhány minisörfőzde főzetét. De a többi se nevezhető rossznak, legalábbis a barna 4-es, és az erősre főzött világos 9-es semmiképpen sem. De készítenek sok másik világos sör mellett búzasört is.

De miért írom hogy legutolsók, és pláne nem azt hogy legutolsó? Mert nagyon sokszor hittük azt, hogy már nem találkozunk többé a hatossal, a legkedvesebb baltika családtaggal. Először például akkor, amikor az egyedüli forgalmazótól, a Parador Kft-től elcipeltünk az utolsó kartonok közül kettőt, egy hét különbséggel (1. kép). Aztán másodszor akkor, amikor kikerültek a Moszkva téri Arbat-ba, és a Széna téri éjjel-nappali boltba a hetyke palackok, de sejthető volt, hogy újra nem fognak rendelni, mert már a Parador se hozza be, mondván a nagy szupermarketekben csak a világos Baltikák fogynak, igaz aranyárban (2., 3. kép). És végül akkor, ráadásul kétszer egymás után, mikoris néhány hete a Széna téri üzletecskében megvettük a két utolsó 6-ost Pávellel, majd egy hétre rá "próbálkozzunk" alapon újra beugrottam, és pironkodva mondták, egy abszolút utolsót még találtak a raktárban. Ez utóbbiak papíron már tavaly októberben lejártak, de még igazán finomak voltak (4. kép).

Milyen is ez a híres-neves baltika-porter? Hát előszöris valóban férfiasan erős, testes, de ugyanakkor nem hiányzik belőle egy kevés édes íz sem. Barna bak sör volta és magas alkoholtartalma ellenére meglepően frissítő, semmiképp nem álmosító. És valahogy sokkal nagyobb harmóniában vannak benne az ízek, mint a hozzá leginkább hasonlító magyar sötét baksörökben.

Most már csak az a nagy kérdés, hol találunk ilyet,  ha végképp kifogy a hazai utánpótlás. Hát vagy nagyon keletre (Oroszföld), vagy egészen nyugatra (Anglia), ott ugyanis nagyon népszerű kultuszsör.

1. kép: Első találkozás a 6-os baltikával

2. kép: Baltikák az Arbat hűtőjében

3. kép: A Széna téri kis boltban

4. kép: A "hatos" már itthon, hörpintés előtt