Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Utolsó kommentek

Felböfögjük a kultúrát: iszunk és olvasunk is:

Címkék

2015 (1) 2bratanki (1) 3 fonteinen (1) 50/33 (1) 50/46 (1) 50/47 (1) 50/48 (2) 50/49 (1) AB-Inbev (1) Abdij Averbode (1) ale (49) álhír (4) alkoholmentes (4) alltech (7) amerika (2) amszterdam (1) Anderson Valley (1) angol (13) apátsági (3) Apátsági (1) aréna (1) árpabor (2) aventinus (3) bajor (30) bak (28) balkezes (2) baltika (1) balti porter (1) bamberg (7) bandusz-köleses (1) barleywine (4) barna (2) bécs (5) bécsi ászok (1) beerfort (1) békésszentandrás (29) belga (38) berlin (1) bevog (1) bierzauberei (1) bigfoot (2) bio (1) bjcp (2) bors (1) borsodi (4) boza (1) brett (2) brno (2) buda (2) budapest (6) buli (1) burgenland (1) búza (33) búzasör (15) camba (1) cantillon (1) cerna hora (3) chilis (1) cider (2) címke (2) cinkota (1) craftbierfestwien (2) csakajósör (4) csalános (1) csalás (1) csatorna szigetek (1) cseh (48) csíki (2) csobánka (8) dán (4) debrecen (1) demolen (7) De Ranke (1) diabetikus (1) dombóvár (1) dreher (11) Dupont (1) edelweis (1) eggenberg (1) Élesztő (1) életkép (8) ERPÉ-Ludas (1) etyeki (2) feröer szigetek (1) fesztivál (47) fifty shades of (1) fót (9) főzdebusz (1) főzdefeszt (31) frank (1) füstölt sör (12) Fűtőház (1) gasztro (5) gasztrotop (1) gluténmentes (1) goldenblog (1) gólem (4) gose (1) grabanc (9) greensheep (1) grimbergen (1) grodziskie (4) Gueuze (3) guinness (3) gyárlátogatás (1) gyertyános (2) gyógysör (1) győrzámoly (1) harapunk (3) házisör (28) hbh (1) hedon (1) heineken (1) hoegarden (1) hofmann (1) hofstetten (2) hofstettner (2) holland (9) homebrewer (2) hopfanatic-kisstamás (20) hoptop (1) horizont (5) horvát (2) hrabal (3) hrabal100 (5) hübris (2) hutyánzoli (1) Huyghe (1) il capriccio (1) ipa (39) írók (2) Jandrain-Jandrenouille (1) japán (1) jégbak (1) kabinet (1) kaiser (1) kaltenecker (5) kapucinus (1) karácsony (8) kecsekmétisörmesterek (1) kelemen ottó (6) keserű méz (1) kissler (1) kisüzemi (180) kőbánya (3) kocsma (2) koktél (1) kölsch (1) komló (17) korzika (1) kősör (1) kozel (6) kraft (5) krombacher (1) kulmbach (1) kulmbacher (1) láger (5) lager (11) lambic (4) lammsbräu (1) la chouffe (1) legenda (17) lengyel (4) lichtenhainer (1) liechtenstein (1) limomádé (2) Lindemans (1) lipcse (1) luxemburg (1) madscientist (2) mad scientist (1) magyar (202) málta (1) man sziget (1) marino (1) marionett (1) márkanév (1) märzen (7) memminger (2) merlin (1) mexikói (1) michael jackson (2) mikkeller (2) miskolc (1) Monyó (13) münchen (1) nelson sauvin (1) német (30) norvég (2) novapaka (1) Nøgne Ø (1) oedipus (1) ogre (3) oktoberfest (2) olasz (2) orosz (3) osterbräu (1) osztrák (12) oysterstout (1) palóc (3) paracelsus (1) párkány (2) pelicon (2) permon (1) pils (9) pilseni (2) pivo (2) Plzeň (1) porter (14) pozsony (2) prága (6) primator (3) purkmistr (1) pyraser (3) quadrupel (1) radler (2) régi idők sörei (1) rigó (1) rízmajer (19) rodenbach grand cru (1) román (1) rotburger (3) róthzoli (7) rozs (2) rozsnyó (1) sahti (1) saison (8) samuel smiths (1) san (1) scheyern (2) schlenkerla (6) schneider (4) schwarzbier (2) sernevelde (2) skót (1) soltvadkert (1) soproni (5) Sör (1) söralátét (2) sörfesztivál (46) sörforradalom (12) sörfőzés (2) sörkoktél (8) sörkönyv (2) sörkorcsolya (32) sörkultúra (13) sörmúzeum (2) sörnyitó (1) sörökamöszjövödréből (4) söröpohár (1) sörösapp (1) söröző (5) sörpiac (8) sörspecialista (6) sörszörp (1) sörtörténet (24) sörturista (4) sörturizmus (3) sörvacsora (7) sörvers (1) sörverseny (22) sour (1) spontán erjesztés (1) staropramen (4) stgeorgen (1) stout (21) strong (2) suarez (1) svéd (1) szakbolt (1) szarsör (6) székely (2) szerb (1) szlovák (4) szlovákia (2) szlovénia (6) szüretlen (2) tabán (1) takácspéter (13) tank (1) tankönyv (1) távoli galaxis (1) teve (1) thehumanfish (2) thomasmenner1701 (2) thornbridge (1) Tibeer (6) tívíszerep (1) tökmag (3) To Øl (1) trappista (2) tréfa (4) tripel (2) tudomány (1) tumblr (1) turbacci (1) USA (3) usa (2) v4 (1) vágott (2) valentins (1) vasököl (1) vélemény (1) vizir (1) webáruház (1) weihenstephaner (3) weltenburger (1) wernesgrüner (1) wheat (1) witbier (1) worldbeerawards (1) zatec (1) zipsbrew (6) zirc (2) Címkefelhő

Gerilla IPA-k - Gólem Repeta 3.0 és Kísérleti Nyúl

2016.12.10. 11:55 :: IPAfai Pap

Hajdanán, több, mint 6 évvel ezelőtt blogíró pályafutásom hajnalán 3 IPA-val kezdtem a munkásságomat. Akkor még örültünk, hogy ha hébe-hóba akadt új sör a horizonton. Most meg minden hétre 4-5 prömier esik, úgyhogy nagyot fordult a világ. Jelentősen nem érem utol magam a beszámolókkal, így pl. a múlt heti Brew Dog party a Kark'n-ben, - ahol a Kísérleti Nyúl a zsebembe vándorolt, - is várat magára.

ipa9b.JPG

Tegnap meg a Gólem hozott egy új főzetű Repetát, amit a Legenda és a Reketye után most a Horizont új főzdéjében csilivili hidegkomlózóval készült, ezért a sör technológiailag is örvendetesen új szintre emelkedett, és a készítő szándékaihoz jóval közelebb került. A Repeta egy könnyed, majdnem Session IPA - azért nem egészen, mert 5,5%-os alkoholja van - a remek Citra, Simcoe, Amarillo komlóháromsággal készült. Ez alapján citrusos, üde frissesség, virágos tavaszi illatok és virágos, gyógynövényes gyantás, enyhén szúrós grapefruitosságot, barackos gyümölcsösséget vár az ember tőle.

A Gólemről jut eszembe, mert az jön, az mindig csak jön...

A virágosság és a citrus rögtön kipipálva, jön a pink grapefruit majd lime és melegedéssel citromfű, hársfa és egy kis barackos tavaszi fuvallat. Világos aranysárga szín, jó tört fehér szÍn masszív habszerkezet. Ízében rövid futamú kekszes maláta, egészen apró buborékokban előretörő könnyed citrusos keserű, ami csak tonikosan, üdítően friss és kellemes kis körömvirágos felhanggal fűszeres zárást ad, gyorsan lecsengő utóízzel.

A Repeta az IPA, amit napokon, heteken keresztül lehet inni, csak úgy, mert jól esik, jól csúszik, és beetetősen könnyű, nem borzaszt el senki emberfiát a túl sok zsibbasztó komló, a hátbavágós keserű utóíz. Beetetős "ivó-IPA". Nem is akar több lenni, mert a Gólem a Sötét Bunkó mellé még tervez egy masszívabb, elgondolkodtatósabb IPA-t is a jövőben.

A Kísérleti Nyúl története a 2015-ös Házi Sörfőzőverseny döntőjére vezethető vissza, ahol Sajgó Álmos IPA 11-e elvitte a kategóriaelsőséget. Azóta szerveződött egy gerillahármas és december 3-án a Food Truck Udvaron és az Élesztőben be is mutatkozott a Nyúl. A készítők még kérdőívet is feltettek a nyúl-honlapra, ahol várják a véleményeket, én azért mégis itt mondom el. Először is nagyon menő a logó, legalábbis a két kérdőjelből megformálódó nyuszi, nekem nagyon bejött.

Egy 6,6%-os, a Repetánál testesebb, masszívabb AIPA a Kísérleti Nyúl. Amolyan belevaló punkos darab. Nekem első blikkre a Grabanc jutott róla eszembe, bár az kicsit más arányokkal bír, de hasonlóan ütős ez is.

Szárazabb, mézes, gyantás komlóillat, kis karamellesség a malátából. Melegedve citromfű, hársfatea, kis borsos csípősség. Sötétebb mézszín, emberes habkorona. Az ízekben egy leheletnyi toffee (tejkaramella) után telt szárazan komlós alapok, majd intenzív zamatos keserűség, a kötelező citrusos, gyantás felhangokkal. Hosszan tartó, a komló "zöld" aromáit, a kézfejen elmorzsolt pellet hosszan tartó olajosságát is érezzük, amikor isszuk a sört. Krémes test, enyhén csípős, de apró buborékok, amik a lecsengő picit borsikafüves csípősséggel karöltve robbanócukrosan majd hosszan lecsengve izgatják ínyünket és a fantáziánkat. Le a kalappal! (Hátha kimászik belőle egy másik - palack - Nyúl.)

Két remek IPA, ami jó hír, főleg azért, mert mind a kettő koncepciózusan, nagyon szépen összerakva, tökéletes technikával és magas színvonalon kivitelezve került elénk. Még több ilyet, és aki nem hiszi, járjon utána, mert a Gólem Repeta prömier mai lészen a Krak'n-ben.

Szólj hozzá!

Címkék: magyar ipa gólem kisüzemi

Beste kurafi - Hara'Punk - Son of a Bitch (Imperial IPA)

2016.11.23. 11:00 :: IPAfai Pap

A Hara'Punk csapata (Balázs és Marci) már a honi "sörfelvilágosodás" hajnalán izgalmas is dolgokat alkotott. A filmes bölcsészekből serfőzővé avanzsált páros egy budafoki pincéből indult útjára, és az elmúlt 5 évben hobbifőzők sokaságát segítette a Brew Studio-ban saját házi söréhez. Most egy igazi nehézbombázó, atomgempa IPA-val rukkoltak elő, amit csütörtökön a Bölcsőben meg is lehet kóstolni. Prömier a láthatáron!

harapunkimg_8406.JPG

Mielőtt az illatokra rátérnénk, néhány szó a névadásról. A punk attitűddel átitatott menő amerikai-angol főzdék névadásában rendre megjelenik a finomkodástól mentes, keresetlen szókimondó névadás, ami a Bitch, a Dead és az Evil szavakban csúcsosodhat ki. (Talán a legismertebb a Raging Bitch a Flying Dog-tól, de sorolhatnám hosszan az ikonikus példákat.) Ennek a bitch-kultúrának a virtuális "fia" ez a jelenlegi főzet, és hogy karcolgatja-e a felmenők erényeit. Hát erre kerestem választ.

Kifejező és szemléletes címke ezúttal nem készült, hiszen erősen limitált főzetről van szó, így akit érdekel az mindenképp siessen megkóstolni. Az Imperial vagy Double IPA, mint stílus egy anyagerős, magas alkoholtartalmú IPA, amiben a belepakolt maláták édességét egy jókora adag komló ellensúlyozza és az egész egy intenzív kóstolási élményt ad, mégis van benne üde gyümölcsös frissesség. A "Kurafi" 8,2% alkohollal, 17-es Platóval (szárazanyag) és 101-es (!!!) IBU-val rendelkezik, úgyhogy a srácok nem szórakoztak sokat, hanem döntötték a cefrébe a komlókat (Warrior, Simcoe, Chinook), persze a megfelelő sorrendben és időben.

harapunkimg_8407.JPG

A Son of a Bitch durvamód intenzív komlóillattal támad, szinte az az érzésünk, mintha közvetlen a komlópelletes zacskóból szipuznánk a jót. Gyantás trópusi gyümölcsök, kis grapefruit, de főleg rengeteg mandarin, narancs, majd méz és virágpor és enyhén zöldséges komlóillat árad. Ugyan ebben a sörstílusban ez már kötelező kör, de ilyen jól adagolva nem minden sörben találkozunk vele. Pohárból tovább szaglálva még harapósabb lesz a gyantás-zöldséges-citrusos komlóillat. Jaffa szörp, gyanta, kelbimbó, kevés kelkáposzta és kis porcukorral meghintett hókifli. A Brew Dog Jack Hammer élménye ötlött föl, de az talán még ennél is zöldségesebb és nincs ennyi malátaédesség mögötte. Szép opálos narancsos mézszín és szűnni nem akaró hab jellemzi a pohárban a sört. Megkóstolva üde narancsos, mandarinos ízvilág, egy kis maracujával, majd ahogy beteríti a szájat érkezik a kellemes gyantás vonal és egy friss tonikos keserű enyhe csípős borsmentás lecsengéssel. Kellemes, apró és nem szúrós, de lágyan játékos buborékok és hosszan tartó üdítő utóíz a nyelvszéleken és a lágy szájpadláson intenzív tanninos összehúzó keserűvel. Az igazán jó sörök ismérve a tökéletes egyensúly, és az egyes ízvonalak jin-jang jellegű periodikus játéka. A Son of a Bitch tökéletes példája ennek a narancsos kekszes és tiszta, sokrétű, de zsibbasztó keserű közötti játéknak, melybe beleszövődik a komlógyantás, illó olajos fűszeresség. És nagyon jól csúszik, úgyhogy ha nem figyelünk, nemcsak a nyelv zsibbad le, hanem az agy is...

harapunkimg_8408.JPG

A Greyjoy óta nem volt ilyen egyértelműen katartikus sörélményem magyar sörrel idén, úgyhogy le a kalappal a Hara'Punk-os csapat előtt, mert ez elképesztően durva jó lett, így egy kis "kötelező" gyorsfalatka is készült. Fehér csoki reszelékkel és leheletnyi chiliszósszal megspékelt narancskarika kis narancsos balzsamecettel és rózsaborssal meg egy kevés kecskesajttal. De egy olvasztott zöld chilis fehér csokiba mártott narancsgerezd is tökély volna, és akkor amolyan "tequilasan" lehetne a Son of a Bitch mellé fogyasztani. Kóstoljatok, kóstoljatok!

5 komment

Címkék: magyar ipa kisüzemi harapunk

Sör a bornapokon - Márton-nap a Gellértben

2016.11.22. 12:06 :: IPAfai Pap

A tavalyi első alkalom óta idén már "hagyománnyá" vált, hogy a Márton-napi boros rendezvényeket a Gellért Hotelben megelőzi egy nulladik napon a sör. Ráadásul egész kedvező áron be lehetett jutni - 3990 Ft - amiért korlátlan sörfogyasztás és három kóstolófalatka is járt, meg egy előadás Katona Csaba történésztől, aki a tőle megszokott lendületes és informatív tartalommal és fanyar humorral, frappáns csavarral bőven megáldott sörtörténeti előadásával ismét megalapozta az est színvonalát.

A sörös kínálatban a Gellért Brasserie saját sörein (ezek közül kettőt a Big Foot szállít nekik és átnevezve - Giorgio ill. Gerardo néven kapható , a Hedon Balatonvilágosi és Charlie Firpo, valamint Zirci Belga és Búza) kívül, több kiállító is megjelent. A Kupak és Dugó hozta a Kecskeméti Sörmesterek söreit (Pils, Búza, IPA és Stout), mellettük ott volt a külön standdal a Zirci Apátsági Sörfőzde a söreivel, köztük az új főzettel, a Levendulással, a - többek mellett - a Holba és a Permon söröket hivatalosan is importáló érdi vállalkozás, a Beerboard, akik a Csehvegő Sörözőt is üzemeltetik Érden, a Stari az Ír vörössel és a Fekete Ribizlis sörrel, a Liquid Gold az általa importált Bombardier-vel, a Csíki Sörfőzde az Igazi Csíki Szűretlen változatával, s a viszonylag frissen a piacon megjelent Fűtőház Sörfőzde, Rétságról.

img_8275.JPG

Az estét kollégámmal a Krak'n Town-ban indítottuk, ahol a Mad Scientist Smooth Hoperator sörét még a premier előtt föltették a kedvünkért a csapra (köszönet a Krak'n Town-nak és Szilágyi Tominak-Mad Scientist érte). A Smooth Hoperator New England IPA-nak készült, ami alapból a komlójátékról szól. Egy szép és nagyon kellemesen iható IPA-t kaptunk, a komlójátékon talán még egy kicsit lehet finomítani, de enyhe iróniával megjegyeztem társaságunknak, hogy készüljenek föl arra, hogy ez volt az este legjobb söre...

img_8278.JPG

A Gellértben az említett kiállítók közül indításként egy Holba Specialra esett a választás, ami egy korrekt erősebb cseh láger és megörültem a Permonoknak, mert a cseh és más fesztiválokon megjelenő szürkeimportos (és rohadt drága) Permon-sörök után végre megtaláltam a hazai "ősforrását" ezeknek a nagyszerű söröknek. A később kóstolt PIPA is egy korrekt darab, bár a Permonok közül a Sherpa és a Black IPA meg a Zarzikavac is finomabbak ennél. A Hedon, a Zirci és a Big Foot a sörözőben kapható söreit most nem kóstoltuk, tartogattuk az energiáinkat a még ismeretlen főzetekre.

img_8295.JPG

Kezdem a szomorúbb dolgokkal. A Kecskeméti Sörmanufaktúra, (NEM A KECSKEMÉTI SÖRMESTEREK, AKIKNEK madaras söreit - Vörösbegy, Kolibri - nagyon kedvelem, a Szalonkának, grodziskie-nek a bemutatóján még falatkát is készítettem a sörhöz.) söreivel. A jó kecskeméti emlékek után épp ezért volt óriási csalódás az az IPA és a Stout, amit kóstoltunk. A stout csak egyszerűen gyenge közepes volt, semmi karaktere nem volt, egy sötét ale-szerű folyadék kis zaccos mellékízzel, az IPA azonban fertőzött volt, klóros kénes "ízekkel" a komló gyümölcsösségének a nyomai sem köszöntek vissza belőle. Ilyen sörrel, főleg egy ilyen környezetben, ahol a kíváncsi boros közönség ki-kikacsint a sörök felé, nem szabad megjelenni. A Pilst és a búzát már nem volt kedvünk ezek után megkóstolni. Hogy ez a kiállító Kupak és Dugó vagy a kecskemétiek hibája, hogy ennyire élvezhetetlen sört hoztak el, ezt nem tisztem eldönteni. Kár!

img_8292.JPG

A Bombardier biztos intermezzonak tűnt, leöblítettük vele a rossz élményeket, és máris a mozdonyos sörök felé vettük utunkat. Egész nyáron tervezgettem, hogy lelátogatok Rétságra, a Fűtőház Sörfőzdébe, egyrészt az újdonság miatt, másrészt személyes kedvencem a 424-es gőzmozdony mellett, az M61-es NOHAB, ami az egyik sör címkéjén szerepel, és ez megfogta gyermeki lelkemet... A főzde egy Agrometál-szetten dolgozik, és István a főzőmester igazi lelkes amatőr főzőből vált profi főzdetulajdonossá, és nagyon személyes megjelenést bevetve alakította ki az arculatot és kínálja söreit. A V43-as Szili, Summer Ale a belépő darab. Utána következik az M61 NOHAB, egy vöröses beütésű AIPA, majd a 327-139 pályaszámú gőzmozdony, mely István édesapjának a mozdony-szépségversenyt nyert szolgálati mozdonya volt, így nosztalgikus személyes kötődés is kapcsolódott a sörökhöz. A Gellértben debütált az M63 Bulldog, egy Belgian Strong Ale is. Természetesen végigkóstoltuk a szortimentet. István nem engedi KEG-be a söreit, csak palackozott formában elérhetőek. A Summer Ale egy kicsit semmitmondó, főleg egy Bombardier után. Nincs meg benne az üde friss gyümölcsös komló, vagy legalább az angolos almás-körtés-birses illatvilág és egy jellegzetes gyümölcsös eszteresség. A kekszes malátalap és a Bitterekre jellemző enyhe fanyarság a helyén van, de a komlózás még nem elég határozottan zár. Még van ezen a sörön csiszolni való. A NOHAB, a vöröses IPA a Szarvasiak Maharadzsa IPA-ját juttatta eszembe, de ez nem annyira "baltával faragott" mint a békésieké, hanem finomabban operál az ízekkel, és jól adagolja a sütis sötétebb malátákat és a komlót. Egy telt őszi-téli időben is kellemesen csúszó inkább malátaközpontú IPA, jelenleg a főzde legjobb söre. A Stout illatra kellemes, ízben is hozza a szándékolt Guinness-es Dry Stoutos enyhe fanyar kávés aromákat, de sajnos a szénsavja nem elég krémes, hanem a buborékok elég lágeresek, így a kortyérzet visszavesz az élményből. A helyszínen debütáló M63 Bulldog a jövő. Egy nagyon ígéretes Belga Erős Ale, de még nagyon-nagyon fiatalon került el erre a fesztiválra. Még hónapok kellenek, hogy megmutassa igazán mit tud, de most, így tinédzserkorúan is vannak erényei, és egy nagyon színvonalas kiváló sört kóstolhatunk majd január-február idején, ha visszatérünk hozzá. A Permon-Holba sörök mellett a Fűtőház söreiért érdemes volt idelátogatni.

A Zirciek által a fesztiválra hozott Levendulás-t is megkóstoltuk, de - az apátsági főzde más sörei mellett - a csapon és a palackban kóstolt sörök mintha nem is ugyanonnan érkeztek volna, és olyan béta-verziós próbálkozásnak tűntek, nem kész kiforrott terméknek. Ha már levendulást akarunk kóstolni, akkor válasszuk inkább a Kapucinus Lavender-t.

Néhány szó a Frideczky András séf és Horváth Boldizsár blogger által összeállított sörkorcsolyákról. Mindkét séf inkább klasszikus korcsolyákkal operált (marhanyak, csülök, töltött káposzta), de üdvösen megjelent a - pilsnerek mellé nagyon szépen muzsikáló - kecskesajt és a füstösebb ízvilághoz, búzasörökhöz is kiváló padlizsánkrém, valamint egy sajttorta is, desszertként, bár hozzá való sör nemigen akadt. Minden remek volt és jó kóstolómennyiségek voltak. A belépővel járó három kóstolójegyen felül fogyasztott korcsolyák ára is elfogadható volt. Milyen kár, hogy az ősz elején lezárult Év Sörkorcsolyája-verseny nem mozgatta meg őket, lett volna keresnivalójuk...

Mindent összevetve dicséretes, hogy a Gellért Hotelben - köszönhetően a fiatal és lelkes sörözői menedzsmentnek - ilyen patinás közegben kapott lehetőséget a sör, ami egy komolyabb lépés - az általam annyira és sokszor hangsúlyozott - fine dining és annak alapvetően "boros"közönsége felé. Más kérdés, hogy ilyen buktatók, és viszonylag szerény kiállítói paletta, valamint a gyengétől a közepes és jó határáig terjedő sörökkel ez milyen eredménnyel valósul meg. Jó lehetőség, profi kivitelezés a szervező Gellért részéről, de az sör-alapanyag sok helyütt nem volt az igazi. Korlátlanul sörözni és kicsit eszegetni egyet négy csillagos szállodában négyezerért jó ajánlat, de katartikus sörélményeket, ha nem lesznek újabb kiállítók, keveset találunk majd jövőre a Gellértben...

Szólj hozzá!

Címkék: magyar cseh zirc sörfesztivál kisüzemi permon Fűtőház

Nagyjából tízezer leütés két önkormányzati sörfőzdéről

2016.11.15. 21:44 :: -kk-

kozos_logo.jpg

Szólj hozzá!

Hogy kerül a tea a sörbe? - Balkezes: Greyjoy vs. De Molen: Dag & Dauw

2016.11.08. 12:44 :: IPAfai Pap

Két IPA bergamottal bolondítva, egy magyar gerilla sörfőzde söre szemben egy világhíres holland darabbal. De melyik az igazi? A De Molen az egyik legszebb söröket készítő főzde, melynek söreiről már sokat írtam. A másik a Balkezes (Deres Attila és Nyaras Tamás, akik ráadásul véletlen még "földijeim" is, mert a Csepel-sziget sörben erős...)

Még a télutón kaptam a Hunyadi Lakásbisztróból, Gábortól egy "házifőzött" IPA-t, a Greyjoy 2.0-s prototípusát (az 1.0 alap-IPA a 2014-es Házi Sörfőző versenyen volt) , ami nagyon ígéretesnek tűnt. A főzde a tavalyi gomijós teszten már bizonyított, mert a Hopster elhappolta az IPA-kategória első helyét olyan nevek, mint a Punk IPA vagy a Távoli Galaxis és sok más sör elől. Ezért is örültem meg, amikor a Főzdeparkos Kraft-nyitón, a Balkezes hozta a Peeping Tom-ot, a Hopstert és a Greyjoy a Monyoban, immár nagy tételben főzött és szépen újradizájnolt címkével ellátott változatát, ami valóban nagyszerű lett. Nem véletlenül méltatták más blogokon az erényeit. Az este azon szakaszán, amikor az első Greyjoyt ittam, már esélyem sem volt az objektív kóstolásra, de nemrég Ogre bácsinál szert tettem egy újabb palackra, és a szerencse egy szép őszi este elém dobta a De Molen hasonló jellegű sörét. Minden adott volt a párbajhoz.

greyjoyimg_7937.JPG

A Greyjoy egy 9%-os Double IPA, amibe a megszokott alapanyagok mellé búzapehely, bergamott és Earl Grey tea került, Magnummal keserűkomlózták, míg kapott egy aromás hidegkomlózást Cascade-del és Mosaic-kal.

Az aranyló, enyhén teás színű dús tojásfehér habbal domborító Greyjoynál a bergamott-illat a legintenzívebb, majd árnyalja a komlók citrusossága. Nem is Earl Grey, hanem a Lady Grey-teára hasonlít, ami egy lágyabb keverék, és citrushéj is kerül a bergamott mellé. Ezek mögül érkezik a háttérből, majd melegedve egyre határozottabban eluralkodik egy teás illat, ami egy Yunnan Black tea egészen leheletnyit füstös, száraz aromájára emlékeztet. A bergamott, a komló citrusos és gyantás illata remek arányokat mutat, jól kiegészítve az izgalmas teás jegyekkel.

Ahogy az első korty lecsúszik a torkunkon, ugyanebben a gyönyörű vonalvezetésben élvezhetjük az édes, (tea)sütis malátát, ahogy szép lassan átlényegül a teás-gyantás illatos olajosságba, majd a kesernyés, enyhén csersavas alfasavas zárásba. A teazamat, az édes és a keserű szépen behatárolt háromszöge a Greyjoy. Visszafogott, elegáns illat, és mesteri ízharmónia. A 9% alkohol ellenére is meglepően jól csúszik, nem túl ragacsos, krémes, hanem pohárszám lehet inni, annyira kellemes.

demolendagdauwimg_7960.JPG

A De Molen 2005-ben egyetlen európai főzdeként került be a Top10 főzdébe a "Best Brewers of the World szavazáson, elképesztő technológiai tökéletességgel és sok 100 RateBeer-pontos sörrel rendelkeznek. A Dag & Dauw (Day & Dew - nap és harmat) egy bergamottos IPA, korábban egyszerűen Bergamot IPA néven futott. Ebbe is kerül bergamott-olaj, és citrusok. A 16-os Plato-ból egy 7,1%-os sört csiholtak ki a derék hollandok, viszonylag óvatos 54 EBU-s keserűvel.

A Dag & Dauw egészen elképesztően komoly tört fehér habbal és remek teás-arany színnel adja meg az alaphangot. Ha a Greyjoy látványa maximum, ez az IPA néhány extra pontot is kaphatna ahhoz képest. Remek Earl Grey-hangulattal nyit, intenzív bergamott-olaj, erre kontráz rá a hidegkomlózáskor használt komlók (Amarillo, Cascade, Colombus, Simcoe) gyantás aromáival. Sokkal nehezebb, dúsabb, parfümösebb mint a Greyjoy könnyed citrusossága. Virágpor, méz, mezei virágok, tavaszi szellő a hegyoldalban, méz, mézes narancs. Elvarázsoló, lenyűgöző az illatintenzitás. Csodás, világbajnok, letehetetlen.

Az ízvilágban azonban egy kicsit soknak bizonyul a komlók és a bergamott olajossága. Mintha a jázminos Earl Grey-t néhány perccel tovább áztattuk volna a forró vízben, és egy picit túlcsordulnak az ízek. A citrusos olajosság, a gyantásság és a malátás sütisség megvan, de a citrusos fanyarságból még egy kis plusz kellene, hogy tökéletesen kerek legyen az élmény. Karakteres parfümös, aromás teltség, kellemes, nagyon enyhén csípős zárással. Tiszta szép ízek, nem tolakodó a keserű sem, de a kevesebb talán több volna. Azonban az illat miatt ezt is elnézem, az üres pohár még másnap is elképesztő aromabomba.

demolendagdauwimg_7964.JPG

Végeredmény? A De Molen Dag & dauw egyszerűen világbajnok illattal rendelkezik, de az ízeket egy picit túltolták a holland "Bélák". Komplexitásban és ihatóságban illetve ízharmóniában a Greyjoy - ha nem is magasan, és lehet, hogy csak számomra, ezen a szinten már ízlések és pofonok is összecsaphatnak - de fölé kerekedik. Azt mindenesetre méltán kijelenthetem, hogy a Balkezes Greyjoy a mai magyar kisüzemi-kézműves-kraft sörszcéna egyik legjobb, és nem mellesleg világszínvonalú söre. Kevés ilyen sör van ma a magyar főzdék kínálatában. Úgyhogy kóstoljatok, igyatok! Én leborulok a bergamott nagysága előtt...

2 komment

Címkék: magyar holland kraft ipa balkezes kisüzemi demolen

No Hop, No fanatic - egy főzde bezár

2016.10.31. 10:26 :: IPAfai Pap

A múlt héten futótűzként terjedt a megdöbbentő hír a facebookon és a sörös fórumokon, hogy:

Kedves Partnereink, Fogyasztóink! hopfanatic1.jpg

 

Nehéz pillanatok ezek, nehéz leírni, de egy korszaknak itt vége.
A Hopfanatic Sörfőzde október 31-el végleg bezár.
Sok nehézségünk adódott, amit mi egyszerű polgárok már nem tudtunk orvosolni.
Sok szép percet órát töltöttünk el együtt ebben a közel négy évben.
Reméljük szépen fog mindenki emlékezni ránk.

 

Sziasztok!

Annál is inkább meglepő volt a hír, hogy Kiss Tomi alig egy hete mutatta be a Marionettben 3 új sörét. Igazán nem találok szavakat, csak úgy érzem, hogy nagy-nagy üresség lesz a Hopfanatic nélkül a magyar sörök piacán, mert - bár azóta szerencsére egyre több új karakteres jegyeket felvonultató sörfőző van - egy jellegzetes "kézjegyekkel" rendelkező képviselő hagyja el most a magyar sörszínpadot. Reméljük, csak átmenetileg

Néhány pillanat az elmúlt évekből, Hopfanatic-kal, hogy felidézzük mennyi mindent kaptunk Kiskunhalasról Kiss Tomitól.

 

2012 - az Első Magyar Házisörfőző Versenyen - az akkor még házi főző Kiss Tomi-Hopfanatic 2 kategóriában is első helyet szerez - IPA (Midnight IPA) és Stout-Porter,-  majd ezt - a győztes Angry Beastet nevezve - megfejeli a rozsnyói sörverseny Grand Champ díjával.

2013-2014 A Hopfanatic Főzde megalakul Kiskunhalason és a III. Budavári Fesztiválon olyan sörökkel hódít, mint a White Hop, a komlóval bolondított búzasör, a NoHopLimit, és a nemzetközi sikereket is elért (a Mikkeler Bar Koppenhágában csapra tette) a norvég Nils Hansennel közösen főzött Importert. Szeptember végén megnyílik a Hopfanatic Pub Budapesten, a Hunyadi téren, majd télen érkezik a Trance és a Rizmajerrel közös remek Pop-Corn Double Corn IPA. Őszre az Andrássy úti "strítfúdos" Főzdefesztre érkezik a Hopfanatic kamillás söre és a NoHoplimit mellett talán legnépszerűbb, a Citrával bolondított APA. Kiss Tomi nemcsak a sört főzte nagy lelkesedéssel, a Cactus Juiceban a Csakajósör sörei mellé álmodtak meg a helyi erőkkel egy remek menüsort. Volt még februárban közös a sör, a Hara Punkkal is, a BaMaTo elnevezésű igazi őrület, amit már a poén miatt is nagyon szerettem.

2015-16 A következő év nyarán megújult külsővel érkeznek a városligeti Főzdefesztre a Hopfanatic sörök, és minden biztató, mert idén megjelentek a Tesco polcain is. Januárban megjelent a Next Level is, ami új címkevilágot hozott. Sajnos a Hopfanatic Pub a nyáron bezárt, de azt még megértettük, hogy Tomi - friss apukaként - inkább szeretné az idejét a család közelében tölteni és nem maradt ideje a pubra. A nyári Főzdefesztre ismét a Rizmajerrel karöltve megcsinálták a "lágeres" Főzdefeszt talán legjobb lágerét, a Simcoe-s Pilset és Tomi október 21-én mutatta be a köznek is a 3 új sört, a Saisont, a Coffee Portert és a mazsolás ágyon erjesztett belga Tripelt.

Jelenleg egy korszak végéhez értünk, de láttunk már Ausztriában is olyan sörfőzdét (Bierzauberei), aki a bezárás után gerillaként tovább működött. A Monyó egy rendkívül szép gesztussal már fel is ajánlotta az együttműködést.

Tomi, megannyi közös sörözés, sörvacsorás előzmény, bécsi túra, a nyári kunszentmártoni kalandozás és sok más komlóban gazdag együttlét után várunk vissza a színpadra! Az eddigieket meg köszönjük, nélküled más lett volna a hazai sörös élet! Folytasd!

Szólj hozzá!

Címkék: magyar kisüzemi sörtörténet hopfanatic-kisstamás

Tokaj szőlővesszején APA-t csepegtettél... Szent András - Szőlős A.P.A.

2016.10.28. 11:51 :: IPAfai Pap

És igen!! Megérkezett a legújabb szentandrási gyümölcsös sör, a Szőlős APA! Csütörtök délután volt a bemutató a szentandrásiak pesti márkasörözőjében, az Ogre Bácsiban, a Hunyadi téren.

bekesszentandrasszolosapa1.JPG

Bár nem is annyira új ez a sör, hisz a lelkes Sörbúvár-olvasók bizonyára emlékeznek még, hogy tavaly is hódított a "szüreti" Szent András Sör, a Szőlős. Én csak annyira emlékeztem, hogy amolyan csajos partidrognak aposztrofáltam tavaly, ami odaférkőzhet a cukros-műciderek vagy a bakardibrízer helyére. Át is futottam röpkén a tavalyi Szőlős-posztot, hogy képben legyek, mit reszelgethetett a recepten a szentandrási főzőcsapat. A konklúzió akkor az alábbi volt:

Én két irányt látok, hogy a craft-beer rajongók is jobban tudják - a Szőlőst - értékelni. Vagy a markáns hidegkomlózást, vagy egy saison-os, brettes irányban való vadítást. Jelen állapotában a célcsoport a fiatal kommersz Cider-ivók vagy a könnyen értelmezhető gyümölcsös sörök kedvelői lehet. Nekik tökéletes lesz...

Idén már nem egyszerűen Szőlős-t, hanem Szőlős APA-t kaptunk a főzdétől, akik úgy látszik néha hallgatnak a "véleményvezér" bloggerekre, mert, ha nem is hidegkomlós a cucc, de Nelson Sauvin-nel tették jóval karakteresebbé a sört és egy gazdagabb malátázást is kapott az APA, így a Málnás Búza 4,9%-os kategóriájába emelkedett a 3,7%-es gyümölcsösek mellől, és lett literenkénti 300g szőlő (sűrítményből), ami jellegzetes tokaji szőlőfajtákból (Hárslevelű, Furmint, Sárgamuskotály) készült.

bekesszentandrasszolosapa2.JPG

Illatában ugyanolyan traubiszódás, mint az 1.0-s verzió, de aztán kibontakozik a háttérből némi izgalmas komlósabb illat is, bár ez a karakteresebb komló eléggé elvész egy tokaji vasútállomás környéki borkimérés édes, fehér-feliratú bugyrában. Megjelenés, kellemes aranyszínnel és gyorsan tünedező, de szép habbal villant. Az ízben már jóval dominánsabban jelentkezik a komló, és már-már felülkerekedik a muskotályos szőlőszörpön, de aztán van egy pont, ahol a szőlő enyhe fanyarsága oldalba kapja a komló induló izgalmas gyantásságát és ettől nekem furcsa, enyhén disszonáns érzéseket hoz. Nyáron, nagy melegben sokkal jobban esne, de őszre ez túl egyszerű, és nem hiányzik ennyire egy édeskés szomjoltó sör.

Tartok tőle, hogy a Szent András Főzde ezt idén sem nekem és a sörgeek csapatnak, hanem sokkal inkább a tavaly remekül beirányzott célközönségnek készítette, akik a hírek szerint vitték, mint a (szőlő)cukrot. Viszont ez az új változat a tavalyi "beetetés" után már egy nívósabb anyag, amit amolyan "nevelő szándékkal" dobtak be a köztudatba. Már túl vannak a fiúk-lányok az első sörleckéken, jöhet a következő lépés, adagoljunk csak egy kis komlót is nekik, hogy szokják az ízét. És ha ráéreztek, akkor nosza, hamarosan jöhetnek a tényleg izgalmas sörök, és nem csak a Meggyes-Szilvás-Ogre háromszögben tikitakáznak a népek. Népnevelés sörfőző módra, nem is rossz ötlet...

Ráadásul otthon a feleségem és a kislányom is azt mondta, hogy finom, úgyhogy a célt tökéletesen el is érték vele, ismét van egy csajos darab a repertoárban, ami nem kellemetlen, csak számomra nem túl izgalmas. Én azért még várok 3 évet, amíg a komló mellől lassan kikopik a muskotály, vagy visszatérek a Vári Nővérekhez.

De az is lehet, - és ezt az ötletet mondta tőlem teljesen függetlenül a házigazda, Ogre is - hogy jövőre ismét hallgatnak rám/ránk és lesz egy Szőlős Saison. Meglátjuk...

2 komment

Címkék: magyar ale békésszentandrás kisüzemi

Első komló, wet hop - komlós sörszüret

2016.10.13. 11:05 :: IPAfai Pap

A komló mindenki által ismert sörfűszer, azonban frissen fölhasználva még intenzívebb ízeket is ki lehet nyerni belőle, így - először itthon - a komlószüret után 1 hónappal megjelentek a komlós újdonságok a sörpiacon.

harv1.jpg

Az átlagfogyasztói köztudatban a sör mindmáig nyári italnak számít Magyarországon. Ha forró a nyár, vagy mint ahogy idén is, sportversenyekkel gazdagon teleszórt az idény, akkor meg nem állnak a kisüzemek és a nagy gyárak, ontják a világos lágert, könnyű APA-t, meggyes sört stb. A szezonalitás valahogy nem férkőzött még be az agyakba. Hiába próbálkozott 15-20 éve a Pécsi Sörgyár vagy a Dreher téli sörrel (Három királyok, Téli sör), az évszakokra jellemző könnyedebb-erősebb, egyszerűbb-tartalmasabb sörök még mindig a periférián mozognak. Bár a karácsonyi időszak megmozgatja az egyértelmű "férfias" ajándékra kapva-kapó tömeget, de a tavaszi Märzen, a májusi sör, vagy a komlószürethez kapcsolódó friss komlós sörök - egy két kivételt (pl ezt vagy ezt) nem számítva - nem szerepeltek se a kicsik, se a nagyok palettáján. Eddig.

Merthogy a héten a Monyo bemutatja az első magyar wet hopped ale-jét, amit az Uradalmi Sörmanufaktúra komlóföldjein alig egy hónapja szedtek közösen a sajtósok derékhadával és azon frissiben föl is dolgozták, és megfőzték sörnek, és a Dreher a Hidegkomlós és az Amerikai Komlós után a konszern egy másik brandje, a Kozel égisze alatt, de helyben, Kőbányán főzött egy Első Komlós névre hallgató új Kozelt. Persze olyan ez mint mondjuk a rally, mindkettőt más elvárásokkal kell kezelni, akár egy WRC-s autót vagy egy alsóbb osztályos tuning 1500-ös Ladát...

A komlót jellemzően ősz elején (az északi féltekén szeptember) még a napos hetekben szüretelik és természetesen cseh és német földön, de máshol is megünneplik az új termést, sok helyen új sörrel.

A wet hopped ale  (más néven Harvest IPA) - vagyis friss komlós sör olyan főzet, melybe nem a már megszárított komlóleveleket vagy pelletet főzik bele a sörfőzdében, hanem a szüret után legott (2-3 órán belül) a frissen leszedett komlótobozkákat már dobják is bele a komlóforraló üstbe, és ebből készül ez a frissességében egyedi sör.

A Sörbúvár kóstolt már ilyet, hiszen a Pyraser Hopfenpflücker, a főzde szűretlen pilzenije pont így készül, mivel a német főzde oldalában is van 72 komlótő, ahonnan rögtön belezuttyantják a serfőzők a tobozkákat a készülő sörbe, és harapható friss német-komlós illata és íze lesz a sörnek.

De vajon mit tudott a Monyo és az Uradalmi Sörfőzde kihozni ebből, és a Kozel Első Komlós vajon megdobogtatja-e a sörgeek-szíveket? Erre kerestem a választ, miközben a háttérben a magyar válogatott 2:0-ra verte a lett nemzeti tizenegyet. (Bár ez utóbbi tény történetünk szempontjából cseppet sem fontos.)

Kezdjük a Kozellel, mely már a doboz színében is eltér a Dreher által licenc alapján gyártott 10-es világos Kozeltől, és az ígért komlós élmény mellett a maláta is vélhetően bőkezűbben van adagolva, mert 4,6%-os az alkoholja. Hasonló színű Kozeles dobozt a szlovák SAB-Miller is előpattintott már a vállalati kreatív varázsdoboz mélyéről. Ők akkor egy 8-as Balling fokú, nagyon könnyű világost bolondítottak meg némi Citrával, és egy egész tűrhető, citrusos ízvilágú ivósört készítettek. (Kozel Extra Svieži - részletesebben lásd a korábbi posztban).

Kőbányán vélhetően a cseh originál Kozelnél kicsit butább licenc Kozelt turbózták föl, és adagoltak bele extra adag komlót. Azért az összetevők között szerepel komlókivonat is, úgyhogy valószínűleg ez nem a tankos Pilsner Urquell-hez mért minőség, de prekoncepciók helyett inkább maradjunk az empirikus élménybeszámolónál.

A Kozel Első Komlóst kitöltve muskotályos, zöldséges nemeskomlós illat, és megkóstolva íz az indítás. Érződik a cseh komló, jellegzetes "smooth", elegánsan száraz ízvilága. Azonban "üzemi" hőmérsékletre melegedve már kikandikálnak a pilzeni malátás illatból a halovány vajaromás (diacetil), és konzervzöldséges (DMS) jegyek, és szépen átveszik a főszólamot. Ugyan az alap Kozelnél valóban teltebb és karakteresebb a zöld Kozel, azonban ez önmagában még nem akkora dicsőség. Az utóízben határozottan ott bujkál a bőven odahintett komlósság, de ez kevésbé a friss, inkább a patikamérlegen kiszámolt kesernyés komlókivonatnak köszönhető. Viszont dicséretére legyen mondva, nem olyan orvosságos, mint a sárga Kozelben, hanem egész csehes érzetet ad.

Persze mindez továbbra is a Kozeles relációban igaz. Hasonlóan a Dreher Hidegkomlóshoz megállapítható, hogy szép az irány, de az alapsörön is kéne változtatni, hogy elégedettebbek legyünk, viszont az átlagfogyasztó örömmel konstatálhatja, hogy egy jobb Kozelt kapott a kezébe. Amolyan Pilsner Urquell-Light a Kozel Első Komlós. Kicsit zöldebb, kicsit markánsabb, és persze a miénk. Hogy ezt érdemeltük-e, azt mindenki döntse el maga...

harv7.jpg

A Kozelnél nagyjából azt kaptam, amit előre gondoltam, a Hop Harvestre azonban annál inkább kíváncsi voltam, robban-e akkorát, mint a hírverés körülötte. A Monyo-Uradalmi Sörfőzde koprodukciós söre a Kraft-sör filozófia jegyében született. 6,4%-os alkohollal, 15,6-%os szárazanyagtartalommal láthatóan nem fukarkodtak az alapanyaggal a főzdében. A komlózás is szép ívet ír le, hiszen a váli uradalomban (gyönyörű drónos video itt) a hagyományosabbnak számító Magnum és Northern Brewer mellett Cascade-t, Chinook-ot és Centennialt gyűjtöttek be a szorgos kezek, így elég szép komlóképlettel rendelkezik a sör, amit magyarul friss komlós IPA-nak aposztrofálhatunk.

Az illatnál valahogy robbanósabb parfümösségre számítottam, de úgy látszik túlságosan el vagyunk kényeztetve míves hidegkomlózású IPA-kkal. Hidegen még egy kicsit salátás, uborkás-mód vizes a komló intenzív zöldségillata, amihez zöld citrom, lime és a maláta enyhén mézes aromája zárkózik föl. Melegedve erősödik a mézesség és a Cascade-Centennial megszokott, enyhén muskotályos, szőlőtörkölyös, gyantás illatai is megjelennek, de továbbra is mintha csap alatt szagolgatnánk az érett trópusi gyümölcsöket, egy kicsit távolba vész az illat. A mézszín sör és a tojásfehér hab nagykönyvben írott mód emelkedik és tart, és a buborékok is kellemesen aprók. Ezek után könnyedebb Session-ízeket várna az ember, de a Hop Harvest inkább itt domborít. A komló nem az alfasavval, hanem a gyantás olajossággal és kellemesen zsibbasztó szedatív attakkal mutatkozik meg. 1-2 pohár után nyugodtan felkereshetjük kedvenc fogorvosunkat és megspórolhatunk egy érzéstelenítő injekciót. Azért melegedve szép lassan kúszik a garat felé a grapefruitos keserű, ám ismét van egy kis hiányérzetünk az intenzitással kapcsolatban.

A Hop Harvest egy nagyszerű sör, ám a különleges élményt nem a mindent elsöprő illat és ízkavalkád, hanem a nyers frissesség - akár egy kertből frissen tépett zöldfűszer, vagy natúr zöldség - és a komló zsibbasztó intenzitása okozza. Az viszont hasonlóan egy korábbi To Ol DIPA-hoz, nagyon varázsossá teszi az élményt, jövőre meg megvan a referencia, hogy min kell reszelgetni a tökéletesítéshez.

harv8.JPG

A friss "zöld", fűszeres ízekhez meg bármilyen fehér húsú enyhén fűszeres halétel, pikánsabb szárnyas, vagy egy nem túl csípős thai leves thai leves kiválóan passzolhat.

3 komment · 1 trackback

Címkék: magyar komló kozel dreher kisüzemi Monyó

League of Extraordinary Beers - Krak'n Town

2016.09.29. 12:37 :: IPAfai Pap

Nemrég nyílt meg a József körút-Rákóczi tér sarkán Budapest egyik legújabb kult(nak szánt) sörözője, amely már a debütáló estén nagyot alkotott és azóta is a hazai főzdék megújult vonalát, a Kraft-söröket tartja kínálatában.

krak1.jpg

Nagyon kíváncsi voltam a hely hangulatára, így, - "inkognitóban" - benéztem a héten, hogy személyes tapasztalataim is legyenek. A steampunk-dizájn egészen lenyűgöző, tényleg rögtön úgy éreztem magam, mintha belecsöppentem volna a stílus egyik alapfilmjébe, a Szövetség-be (League of Extraordinary Gentlemen), aminek a története nem a legmaradandóbb, de a stílus remekül átjön, és persze Sean Connery is játszik benne... Biztos, nem véletlen, hogy a Mecénás volt a nyitóbuli vendége, hiszen az - általam is megkóstolt - Nautilus dizájnja, tökéletesen beleillik a pub enyhén futurisztikus tematikájába.

Egyszóval elképesztő enteriőrben múlathatjuk az időt, minden apró részleten látszik, hogy gondos belsőépítészi és lakberendezői dizájn van a háttérben. A kabinablakos, rézcsöves tengeralattjáró-belsőtől, a viktoriánus korabeli zöld Chippendale-utánzatú boxos ülésekig mindennek megvan a funkciója és a kellemes szépsége is.

madcp550.png

Remek dolog ilyen környezetben egy jó szabású pohárból (vagy a pintes 0,5-ösből) elkortyolni egy sört! Mivel éppen a Mad Scientist sörei vannak csapon, így a korábban beharangozott androidos kávés porterre, a CP-550-re esett a választásom, ami a főzde saját bevallása szerint

"első eleme az android szériánknak. A Casino Mocca külön ehhez a sörhöz tervezett/pörkölt single-origin kenyai Gachatha kávéjával főztünk egy olyan portert, ahol kicsit lágyabb, inkább kekszes, karamellás malátaalappal dolgoztunk, hogy a kávés csokis pörkölt ízjegyek a kávéból ne kavarodjanak túlságosan össze a hasonszőrű malátás ízekkel. Maláta és kávé inkább egymás kiegészítései legyenek."

A Robust Porter, mint sörkategória-meghatározás ugyan helytálló a CP-550-re, de nem kell attól félnünk, hogy agyonnyom minket az alkohol. Egy kellemesen vajas kekszes, sütis malátájú sör, ami igazi délutáni, üldégélős kávézgatós darab, szép, hosszú kávés ízvilággal. Ha kávéimádó volnék, akkor biztos még többre értékelném ezt a sört, de teapárti vagyok, a kávé nekem túl kis mennyiség, bögre, pohár, korsó a méretem. Így azonban még a kávét is meg tudnám szeretni, mert harmonikus mód van belerejtve a sörbe, egyik komponens sem harsog ki, nekem - de ez már csak egyéni kívánságműsor - egy kis csokisság és egy leheletnyi észteresség még jól jönne, ám nem voltam csalódott, az ígéretnek tökéletesen megfelelt a kapott sör.

A Krak'n Town pedig nem áll meg, pont a mai nap egy másik Kraft-főzde, a Hop Top foglalja el a csapokat és mutatja be, mit tudnak ők a Maglódi úton. A továbbiakban pedig a romkocsma-negyedet felváltani igyekvő, a József körút környékén formálódó új bulinegyed egyik alaphelye is lehet...

Szólj hozzá!

Címkék: magyar porter kraft kisüzemi mad scientist

Csókolom! Ogre Bácsi van? - Régi-új hely a Hunyadi téren

2016.09.22. 16:05 :: IPAfai Pap

Nincsen olyan budapesti sörös, aki ne sajnálta volna, amikor Kiss Tomi a nyáron egy fergeteges búcsúeste után bezárta a Hopfanatic Pub-ot a Hunyadi téren. De a másik szemünk most nevet, mert a hely nem kallódott el a sok 6. kerületi pincekocsma között, hanem a Szent András Sörfőzde átvette, ráadásul olyan üzletvezető-csapossal az élen, aki a főzdének és a hazai söréletnek is egyik kult-arca, Marosvári "Ogre" László. A sörözőnek mi más lehetne a neve, mint Ogre Bácsi.

ogreimg_7585.JPG

A nyár folyamán a hely belül teljesen megújult, új székek-asztalok, megújult vizesblokk és a meccskedvelőknek az egyik terembe nagyképernyős tv is fölkerült, úgyhogy egy kicsit fancybb a külalak, és az új pult mögött Ogre és Feri 10 csappal zsonglőrködhet. Természetesen a csapolt sörök gerincét a Szent András teljes szortimentje adja, de lesz vendégcsap is, ahol váltakozva különböző Kraft-sörök, és Hopfanatic-sörök is lesznek csapon. Az üveges szortiment az említett magyar sörökön kívül weihenstephani, Schlenkerla és más ismert német sörökből áll, de lesz az új berlini Stone-főzdéből is csapolt sör, úgyhogy nemcsak a magyar árpalé folyik majd bőven a korsónkba.

Nyitás ma késő délután, és úgy hiszem, Ogre, aki ugyan nem "bérblogger", de igencsak sokat látott már a sörös világból, és személye garancia a szentandrásiak és fogyasztók számára is, hogy az itt csapolt sör jó kezekben lesz.

A mai hivatalos megnyitóra sajnos nem tudok elmenni, de prömier előtt volt lehetőségem bepillantani a színfalak mögé, és azt kell mondjam, ígéretes minden. Annál is inkább, mert nem lenne prömier a prömier új sör nélkül. A Szent András Sörfőzde csapata ezúttal Csupor Marcit látta vendégül az üstök mögött, és el is készült Béla Bandi Bácsi.

ogreimg_7586.JPG

Béla Bandi Bácsi egy 7%-os IPA, ami első hallásra kicsit fejleszaggatósnak is tűnhetne, de a mi Bélánk Bandink már egy joviálisabb sör-úr, nem harsány, megfontolt és nem ajtóstúl ront ránk az alfasavval, hanem szép udvariasan érkezik, köszön, aztán pár korsó után vesszük észre, hogy szép kényelmesen elhelyezkedett a fejünkben, és döccenni kezdenek a mondatfüzérek. A keserűkomló (Chinook) mellett Béla Bandi bácsi a hülli komlóintézet vívmányaival a Polaris-szal és a Hüll Melonnal operál. Még hidegen egész szépen mutatkozik a Polaris Orbit-Winterfresh-es hűűűvös érzete, majd ahogy melegszik úgy mutatkozik meg a maláta kellemes mézessége, amit tovább simítgat a Hüll Melon sárgadinnyés ízvilága, és csak ekkor érkezik nagyon visszafogottan a picit gyantás keserű, de csak egy jóságos barackot nyom a sörissza fejére. Igazi beetetős sör, a Vári Nővérek őszi-téli párja is lehetne...

Minden adott, hogy az Ogre Bácsi kulthely legyen a fővárosi sörtérképen, a többi már csak rajtunk, fogyasztókon múlik, de a Szent András előretolt helyőrsége és Ogre szakértelme elég jó alap ahhoz, hogy időről-időre felkeressük Béla Bandi Bácsit, a Betyár Királyt és a többieket a békésszentandrási sörválogatottból.

15 komment

Címkék: magyar ogre békésszentandrás kisüzemi

NEM "a világos sörtől savanyú a szád" - Lambic a köbön - Brasserie Cantillon, Brüsszel

2016.09.21. 22:40 :: IPAfai Pap

Brüsszeli Grimbergen-túránk kétségkívül egyik unikális pillanata volt, amikor Fenékig Tomi engedett az unszolásomnak és végigbattyogtunk a brüsszeli belváros északi széléről egész Anderlechtig, ahol egy kis utcában meg is leltük a világ egyik leghíresebb lambic sört készítő főzdéjének a Cantillonnak a szentélyét, amely egyben a Brüsszeli Gueuze (vagy flamandosan Geuze ) Múzeuma is.

Belépve egy autószerelő műhely hangulata kapja el a látogatót, keverve egy régi budafoki borospince fílingjével. Rengeteg bámészkodó, persze pohárral a kezében, balra egy kis söntés, jobbra Cantillon-os bigyó-shop, távolba vesző folyosók, oldalukban faládákban temérdek sör. Lambic, Gueuze, ameddig a szem ellát. Egyből átjön a leglaikusabb látogatónak, hogy különleges a hely. Múzeum, de micsoda múzeum, igazi interaktív tárlat. Sajnos a főzdetúrára nincsen időnk, így Tomival belevágunk a közepébe, rögtön ivással kezdünk.

Belépőnek mindjárt ott a jellegzetes pohárban a Cantillion Gueuze, a fiatal és több éves natúr Lambic-ok blendelt, palackban utóerjesztett változata, mely - ahogy a többi Cantillon-sör is egytől-egyig - 100% bio-gabonából készül.

A tradicionális Lambic 30-40% malátázatlan búzából, 60-70% árpamalátából és 2-3 éves szárított, "öregített" komlóból készül. Így a komló fertőtlenítő hatása megmarad, de az alfasav-tartalom jelentősen csökken és így nagyon kevéssé érződik a komlókeserű az ilyen sörökben. A Lambic jellegzetes spontán erjedésű sör, melyet Brüsszeltől délre a Senne-folyó völgyének sajátos mikroklímájú területén található Brettanomyces Bruxelliensis vagy Lambicus élesztővel erjed. A fiatal söröket a főerjedés után gesztenye- vagy tölgyfahordókban akár több évig tovább erjesztik és így alakul ki a nyers Lambic, mely egy zavaros, szénsavmentes sör. Ezt keverik a sörmesterek fiatalabb, üdébb, szénsavasabb Lambiccal és így készülnek a különböző Gueuze-ök. A natúr Gueuze mellett, a Fruit Lambic-ok, a különféle gyümölcsökkel ízesítettek (Kriek-meggy, Frambois-málna stb. - nem tévesztendő össze a Belgiumban nagyon népszerű gyümölccsel ízesített búzasörökkel) vagy az erjesztőcukorral édesített Faro.

A Cantillion Gueuze kellemesen fanyar, szúrósan szénsavas és remek frissítő, igazi üde nyári ital, jó kis kezdés, akár egy jóféle fröccs, csak sokkal gazdagabb ízekkel, egy kicsit sem szódás, inkább élesztős, de egy mennyei grapefruitos fanyarsággal és keserűvel, kis szőlős aromákkal. Jó kis kezdés, de nem álltunk meg, tovább léptünk a savanyú mélyebb bugyrai felé. Éreztük, hogy nincs az az Olympos-citromlén nevelkedett Kádár-korban nevelkedett napközis, aki végigissza a teljes sort, így úgy döntöttünk, csak egyet kérünk a legfontosabb darabokból és osztozunk.

A gyümölcsös cuccokra sajnos megint nincs idő, következett a 21 hónapos natúr Lambic, melyet aznap szedtek le hordóból, és egy tányérral letakart tradicionális kancsóból töltöttek a poharunkba. A natúr Lambic szénsavmentes, és hát, izé, sörblogger legyen a talpán, aki ebből megiszik egy korsóval. Enyhén orvosságos, kicsit kénes keserű alapon egy klasszikus kovászosuborkalé nézett velünk farkasszemet a pohárban, Kb. 2 deci 3 EUR-ért, és itt tényleg csak azt éreztük, hogy ez a bakancslistánk miatt fontos, mert agyból ittuk, és a teljes belga sörkultúra is leömlött a torkunkon avval a pár korttyal, a gyomorsavunk meg - hiába volt a gazdag reggeli a szállóban - gyorsan jelezte, hogy köszöni szépen, részéről elég a savanyú. Egyszóval a natur lambic-kal igencsak barátkozni kell, hogy élvezetet is lássunk bele, de azért "masztbí"-darab.

229_masolata.JPG

Szerencsére a másik pohárban ott várt már a Cantillon egyik csúcssöre a Lambic d'Haute Densité, azaz szó szerinti fordításban nagy sűrűségű Lambic. Először 2010-ben és 2011-ben főzték, extrém magas 9% körüli alkohollal, és az USA-ban mutatkozott be egy fesztiválon. Ahogy a Cantillon hozzáfűzte, ez a Lambic-sörök Barley Wine-ja. És tényleg elképesztő illat és ízgazdagság jellemzi ezt a 9,7%-os sört. A belgák a Malagához és a Sherryhez hasonlítják, de mi, magyarok azonnal összekapcsoljuk a Furminttal, az Aszúval és a Szamorodnival. Gyümölcsbomba, barack, körte, ananász, birs, fás, fűszeres jegyek, hihetetlen komplexitás, de a mélyen lehet érezni, egy tőről fakad azzal a savanyú valamivel, amit az imént ittunk, csak kvintesszenciája mindannak, amit a sima hordós lambic tud. Csodálatos, merengő, elgondolkodtató, kihagyhatatlan. Újabb bizonyíték, hogy a Ratebeer-es értékeléseknek nem mindig kell hinni...

233_masolata.JPG

Végül - Takács "Hatodik Íz" Péter javaslatára - a Cantillon Iris következett. Az írisz Brüsszel egyik jelképe, mivel a város olyan mocsarakra épült, ahol sok írisz termett. Maga a sör a Lambic Múzeum 20 éves évfordulójára készült, és nem hagyományos Lambic, mivel csak árpamalátából főzik, és csak 50% szárított és 50% friss komlóval készül, így jóval karakteresebb a keserűje, amit az is fokoz, hogy a két éves hordós érlelés után, két héttel a palackozás előtt újabb komlózáson esik át. Egy lenzsákot raknak tele komlóval és merítik bele a sörbe, így a palackozás előtt még egy hidegkomlózást is kap az Iris. Szezononként csak egyszer főzik, így az Iris évjáratos palackokban kerül forgalomba. Az Iris - az árpamaláta miatt - sokkal sörösebb érzetű, de itt hibáztunk, mert a Haute Densité elé kellett volna venni. Nem olyan észbontó a karaktere, kicsit halványabban hozza azokat a gyümölcsöket, és a keserűséggel és a savanyúval keverve kevésbé volt átütő élmény, bár az illata ennek is lenyűgözően komplex volt.

240_masolata.JPG

Beteltünk, a savanyúság elhatalmasodott rajtunk, nem vágytunk másra, csak egy falat ételre és én részemről egy korsó lágerre, amit az ebédnél jól le is hajtottam, bár a Maes semmitmondó láger, mégis néha jól esik egy kis "rendes" sör, ahogy Kunszentmártonban mondották volt a helyiek. És a brüsszeli kalandoknak még nincs vége. Hamarosan jövök a Delirium Caféval és a Moeder Lambic-kal...

Szólj hozzá!

Címkék: belga lambic sörtörténet sörturista cantillon Gueuze

Grimbergen - "Díszlet-apátság" valódi sörrel

2016.09.14. 16:30 :: IPAfai Pap

Az elmúlt héten a Carlsberg meghívására én is részt vehettem a 888 éves grimbergeni apátságba szervezett túrán, ahol kis kultúrprogram mellett elképesztő jóltartásban volt részem a 9 fős magyar delegációval. Magam is meglepődtem, hogy gyárilag beválogattak egy olyan csapatba, amire a Fenékignek úgy kellett pályáznia (és gályáznia az út alatt, mindenféle on-line bejelentkezésekkel), és utazási és szakács sztárbloggerekkel és indexorigós újságírókkal róttam Brüsszel utcáit és természetesen élveztem a túrát.

168.JPG

Néhány szó a márkáról. A Grimbergen a francia Kronenbourg csoport brandje, ami a Carlsberg népes vállalatcsoportjainak egyik tagja.És egy multinak persze kell hogy legyen a portfóliójában egy valamirevaló belga apátsági sör is. Itthon egyelőre a Molson-Coors tulajdonú Leffe a legismertebb, de a Heineken sem akart lemaradni,  2014-ben "feltámasztotta" az Affligem apátság addig nem létezett sörfőzdéjét, és a Carlsbergnek jó régóta ott van a tarsolyában a Grimbergen, amit most már a Belgaco mellett az anyacég is importál, és igyekszik bedobni a sörös köztudatba.

Természetesen Brüsszelben sok más sörös kulthelyet és főzdét is meglátogattunk, de ez a poszt a Grimbergenre koncentrál, a Cantillon, a Moeder Lambic vagy a Delirium majd következik, mert ott is volt bőven élmény. Az első nap magyar kísérőnk elvitt a brüsszeli Grimbergen Cafe-ba, ahol egy igazi belgás vacsorát toltunk, természetesen Grimbergen-sörökkel. Valaki csigával indított, de a legtöbben sörrel kezdtünk és csak a főételnél kapcsolódtunk be a menübe. Az ír Rib-Eye nagyon népszerű volt a csapat tagjainál, de a Fenékiges bloggerkolléga, Tomival mi belga sörös gulyást és belga nyuszit rendeltünk. Szerencsére ahogy a közértben is jobbak a belgák sörben, úgy a Grimbergenből sem csak a hazai hármas, a Blanche (belga wit), a Blonde és az Ambree-Dubbel kapható, hanem választhatunk a szintén széles körben exportált Rouge-ból (ami egy piros gyümölcsös búza-alapra készült ale), az Elixirből (7%-os belga ale) Goud Dorée-ból (8% apátsági tripel) vagy a még nehezebb (9%) Tripelből, és a csúcssörből a legmagasabban jegyzett Optimo Bruno-ból, ami ha nem is ér föl a Westvleteren-ig, de egy igen gazdag ízvilágú remek Quadrupel, amihez bátran javaslom a Créme Brulée-t.

Másnap Grimbergenben, egy csendes kis elővároskában (kb 15 km a brüsszeli belvárostól) még nagyobb parti várt a dán Carlsberg dolgozókkal és portugál és lengyel disztribútorokkal megspékelt népes csapatra. A welcome-drink - persze hogy Grimbergen - és sok finom szenda után egy kedves "dévidettenborós" helyi bácsika körbevezetett a grimbergeni templomban, majd az egyik apátúr a kolostorban. Azért szép lassacskán kiderült, hogy a derék apátok csupán a nevüket adják a sörfőzdéhez, azt gondos kezek jó pár kilométerre a Maes Sörfőzdében készítik. A fehér csuhás atyák meg élvezik, hogy a Carlsberg jóságos nagybácsiként eteti-itatja őket, míg ők éldegélnek, olvasgatnak, megtartják a környező falvakban a miséket, és persze ha kell, reprezentálnak a sörös rendezvényeken. Amúgy igazi jó kedélyű, sör- és életszerető emberek, rendkívül jó társaság voltak, volt humoruk, és az apátság priorja külön örült a Monyo Schatzinak és a Horizont Flamand Porternek, amit ajiba vittem neki...

A templomból visszatérve jöttek a sörösebb események. Kis tálkákba helyezett fűszerek, zöldségek, gyümölcsöket találtak a csapatok, és ezeket kellett illat alapján összehozni a 4 export Grimbergennel, majd Yannick, egy belga sörsommelier tartott profi sörkóstolót a csapatoknak, ahol tudományosan is megízlelhettük a 4 export sört. Tanulságos volt, hogy egy belga hogy tart sörkóstolót. Persze itt is kiderült, hogy a grimbergeni élesztő a Leffe élesztőtörzséhez nagyon hasonló, és szó nem esett róla, de értettük a jelzést, hogy nem a trappista sörök, hanem a Leffe-termékek (nálunk a Blonde és a Brune) a fő konkurencia a Grimbergen számára, amivel, ha összevetjük az említett export Grimbergen-sörök Ratebeer-es értékelését (Blanche, Ambrée-Double, Blonde, Rouge), akkor nagyon nem fogunk meglepődni, hová pozicionálja magát a Grimbergen. Vagyis egy jó kis belga apátsági kaprudrog, ami hozzánk is eljut. Semmi kivetnivaló nincs rajta, hozza a jellegzetes blonde-os, dubbel-es illetve belga wit-es jegyeket, de senkinek nem fogja leszakítani a fejét, mint mondjuk egy St. Bernardinus Abt., vagy egy Rochefort.

Aztán persze jött a kulináris tűzijáték, rák és hal (Blanche), T-Bone báránysteak, oldalas és sok más csemege, belgás stílű pie, csokival bolondított pohárkrém és sör vakulásig. Zárásként meg elképesztő fényshow a templom falára vetítve. Szenzációs vendéglátás, remek ételek-italok, kellemes társaság, tényleg csak szuperlatívuszokban lehet beszélni a jóltartásról, amiben részünk volt.

Egy kis üröm, a tényleg felhőtlen örömben, ahogy az autós újságírók is keseregnek, hogy bemutatókra az agyonextrázott, spéci kiviteleket kapják, úgy a hazai vásárlóknak inkább a fapad közeli darabok lesznek elérhetőek egy adott márkából. Ugyanígy nem várható, hogy az Optimo Bruno és a Tripel hamarosan a hazai hiperek polcairól köszön vissza. Azért azt továbbra is leszögezhetjük, hogy a Grimbergen csak belga viszonylatban alapszint, az itthoni átlaghoz képest igenis egy kellemes, karakteres belga sör, és javaslom is, hogy kíváncsi sörösök otthon összeeresszék egy kis párbajra a Leffe Blonde-ot a Grimbergennel, hogy egy "házi versenyen" is eldönthessék, melyik a finomabb darab.

Szólj hozzá!

Címkék: belga ale apátsági grimbergen

Aréna V4 sörfeszt' - első este, hangulatjelentés kommentár nélkül

2016.09.02. 13:09 :: Pável

 

dsc_1380.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: magyar lengyel cseh szlovák aréna v4 sörfesztivál

V4 Sörfesztivál - Aréna Plaza Terasz szeptember 1-4.

2016.08.31. 11:15 :: IPAfai Pap

Költői kérdés következik: Mi az - persze a migrációs politikán kívül - amivel a cseh, a szlovák, a lengyel és a magyar állam közös platformon van? A címben ott a válasz, egy fesztiválra viszik a söreiket. Mert megint fesztivál lesz, sőt mostanság úgy tűnik, az élet egy nagy sörfesztivál...

A Visegrádi Négyek tágabb története még Károly Róbert uralkodására vezethető vissza, hiszen 1335-ben ő szervezte meg a cseh, a  lengyel és a magyar uralkodó találkozóját Visegrádra, ahol regionális szövetséget kötöttek (hogy sovénkodjunk egy jóízűt, ki nem hagyható, hogy hol volt akkor még Szlovákia...) kereskedelmi és politikai téren a Habsburg befolyás ellen. Persze a mai szövetség ennél sokkal fiatalabb, épp idén 25 éves, és ennek kapcsán a hazai sörös berkekben valakinek kipattant a fejéből, hogy miért is nem csinálnak egy V4-es sörfesztivált.

Ez pedig nem más volt, mint a Neked csak Dezső, a népszerű Dohány utcai sörös kulthely három Balázsa, akik arra gondoltak, hogy a magyar KKK-sörszcéna már felnőtt a szomszédokhoz, és hozzá beválogattak néhány izgalmas, nem mainstream szlovák főzdét, a stabil cseh mezőnyből hagyományos és új hullámos darabokat, valamint a magyar földön kevésbé ismert lengyel kisüzemek remek söreiből is kikanyarítottak egy emberes szeletkét, és mindezt elénk tárják az Aréna Plaza tetején, a tetőteraszon, egy tágas és menő helyszínen. Támogatást nem kaptak, de a V4-es követségek hagyományosan erkölcsileg támogatják a sörös rendezvényeket, (aztán a sajtótájékoztató után masszívan részt is vesznek a lelkes diplomaták), és a magyar minisztériumok is jól tudják, hogy PR-t focival és sörrel a legkönnyebb alapozni, így a megnyitó közepes csindradattával magas szinten lesz képviselve. De a protokoll után már tényleg minden a jó sörökről fog szólni, és a fast food fesztiválnagyágyúk mellett persze lesz igazai cseh ételstand, menő és ingyenes Skoda szimulátor és egyéb vásári mókák.

A Neked csak Dezső pedig rutinos fesztiválszervező, így a sajtótájékoztatót is úgy szervezték, hogy a beszéd és a marketing szűk, a sör meg bő lére volt eresztve, így a magunk fajta sörblogger a kellő részletességgel és bensőséges formában tapasztalhatta meg a kínálatot.

A magyar főzdék közül a Főzdepark főzdéi (Monyo, Mad Scientist, Hop Top, Horizont) mellett ott lesznek a Hübris, a Synthesis Brewlab és a Csupor gerilla főzdék. Nem azért mert ők magyarabbak a többinél, hanem mert ők voltak a szervezők szűkebb látóterében a fesztivál kitalációjakor.

Szlovák részről az ismertebb besztercebányai Urpiner és a rozsnyói Kaltenecker mellett, ott lesznek a kassai Cassa és a nagyszombati Sessler.

A cseh vonalat a Lobkowicz, a Svijany, a Konrad, a Bohemia Regent, Pernstejn, a Bakalar, a Chodovar, a Krakonos és a Cerna Hora sörei mellett a kisebbek közül a Two Tales, a Lucky Bastard és a Purkmistr izgalmas sörei színesítik. És lesz még Pilsner Urquell és a Doktor Blazej is kivonul a Primator szortimenttel.

A lengyelektől meg remek common és craft-sörökre számíthat a kilátogató sörbarát, ahol megfér a hagyományos búza és mézes láger meg a zöld sör mellett a tradicionális stílusú Balti Porter, és megvizsgálhatjuk azt is, a derék polyákok milyen IPA-t tudnak főzni. A witnicai sörgyár termékei mellett, a namyslowi, a Lodz melletti Cornelius, a Lublin környéki Jagiello és a Tribunal (ez számomra fehér folt a sörtérképen)

A helyszín egy 6000 négyzetméteres tetőterasz, ahonnan a város fényei szépen hunyorognak majd a kora őszi este, és a Toi-toi utáló fesztiválozók megnyugodhatnak, az Aréna Plaza teljes infrastruktúrája, így a mosdók is használhatóak lesznek, sőt aki akar az ingyenes parkolóhelyeket is kihasználhatja, de rendőri jelenlét tuti lesz, úgyhogy a hazatéréskor a sofőrszolgálat vagy az absztinens rokon lebegjen a szeme előtt minden autóval érkező fesztiválozónak.

Hazatérve azért gyorsan ki is próbáltam a kedvenc stílusom, a balti portert is. A witnicai sörgyár balti portere - kinn lesz a feszten is - egy frissebb angol robust porterre és pöttyet egy milk stoutra hajazó ízvilággal egészen kellemes, de a - szerintem egyik legjobb nagyüzemi lengyel sörrel - Zywiecz balti porterével (ez sajna nem lesz ott, ezt az almáriumból választottam, hogy legyen bázis-sör) összevetve van még hová fejlődnie. Tejberizzsel azonban egyenesen nagyszerű, míg a Zywiecz inkább a szintén nemrég sütött bécsi kuglóffal és egy kevés szilvával volt jó harmóniában. És két ilyen sör után mára talán elég is ennyi, csütörtök délután meg irány az Aréna Plaza, ahol nem csak shoppingolhatunk, hanem élményekkel és finom sörökkel töltekezhetünk egészen vasárnapig.

(képek részben Pável kolléga, részben én)

2 komment · 1 trackback

Címkék: magyar lengyel cseh szlovák sörfesztivál kisüzemi

Kraft - a Birra Hungarica - kisüzemi-kézműves-kraft - mi lesz a mérce?

2016.08.30. 14:00 :: IPAfai Pap

A Kraft-feszt kapcsán kialakult polémiával kapcsolatban (lásd ITT ---> és ITT--->) én mindenképpen a párbeszéd mellett vagyok. Hogy a Kraft-kezdeményezésből mi lehet, ez a kitalálókon és a sörfőzői-fogyasztói közösségen múlik, de nem elég az elhatározás, ahhoz le kell tenni olyan biztos alapokat - ez részben megtörtént - , amelyek mentén egy Kraft-védjegy megszülethet. De a kezdeményezők felhívása mellett mindenképpen szükség van bevált, már bizonyított és elfogadott mintákra és szélesebb konszenzusra is.

kraftlogo.jpg

Már sokszor elmondtam, leírtam, a kisüzemi-kézműves-kraft (továbbiakban KKK) sörök az elmúlt években kezdik kitaposni azt az ösvényt és készülnek arra a nagy útra, melyet a bor a 90-es évektől kezdve bejárt. A kezdeti ilyen-olyan minőségű, de nem volt állami vállalat vagy borászati kombinát nyomában létrejövő és szaporodó kisebb-nagyobb borászatok az idő folyamán differenciálódtak és egy részük - részben méret, de sokkal inkább szőlőművelési és borkészítési filozófia szerint - olyan egyesületeket, társulásokat hoztak létre, melyek nagyon magasra tették a minőség mércéjét, így igyekeztek az olcsó(bb) tömegboroktól megkülönböztetni magukat és termékeiket.

Ilyen társulás a jelenleg 34 tagot számláló Pannon Bormíves Céh, melynek bemutatkozásában olvashatjuk az alábbiakat:

"A Pannon Bormíves Céhet 1999-ben tíz nagy presztízsű családi pincészet alapította. Az alapító tagok célja nem csak a legmagasabb minőségű borok készítése, hanem az etikus magatartás megvalósítása is. Fontos feladatuknak tekintik a kimagasló minőségű magyar borok népszerűsítését, és teljes mértékben elkötelezettek a kulturált borfogyasztás meghonosítása iránt. Lényeges vonásuk az önkorlátozó rendszabályok önkéntes vállalása, és az etikus magatartással együtt járó szabad betekintés pincéjükbe, egész szakmai munkájukba, a szőlőtelepítéstől a bor készítéséig."

A másik ilyen, jóval később, 2011-ben alakult kezdeményezés a Terra Hungarica. A jelenleg 30 tagot számláló társulás még szigorúbb önkéntes megkötés és természettudatos szőlőművelés alapján készíti el borait. Alapelveik közt olvashatjuk:

"Eredetiség
Forgalomba hozott borainkat csak és kizárólag a saját borvidéken termett szőlőből készítjük, és azokat a borvidéken kívül csak palackozott formában értékesítjük.

Szőlőgazdálkodás
Törekszünk a természet- és tájhű gazdálkodásra, ezért kerüljük az alábbiak használatát:

  • felszívódó gyom- és rovarírtó szerek,
  • műtrágya,
  • gépi szüretelő eszközök.

Hozzáadott anyagok kerülése
A borok természetességének és egyediségének megőrzése érdekében kerüljük a hozzáadott anyagokat, különös tekintettel az alábbiakra:

  • fajélesztők,
  • enzimek,
  • hozzáadott sav,
  • aszkorbinsav,
  • tápsók,
  • stabilizáló adalékanyagok (pl. guargumi),
  • hozzáadott cukor,
  • hozzáadott tannin,
  • fa chips.

Borászati beavatkozások kerülése
A borok természetességének és egyediségének megőrzése érdekében tartózkodunk az alábbi eljárások használatától:

  • fordított ozmózis,
  • vákuumos lepárlás,
  • mesterséges szőlő fagyasztási eljárások.

Hitelesség és közösség-vállalás
Szabad betekintést adunk szőlőinkbe és pincéinkbe, az általunk készített borokat saját nevünkkel vállaljuk. Végezetül, a fentiek betartásán túl közösséget vállalunk a hasonlóan gondolkodó és cselekvő borásztársainkkal, tapasztalatainkat és tudásunkat megosztjuk egymással, ezzel is hozzájárulva a természethű és autentikus magyar borok sikeréhez és népszerűségéhez."

Nem nehéz a fenti adatok alapján párhuzamokat vonni a KKK-sörök minőségi célkitúzéseivel és helykeresésével a magyar sörpiacon. Mivel ezek a kiváló borászok és borászataik már sok éven át bizonyítottak, mindenképpen érdemes a példájuk alapján olyan minőségi és hozzáállásbeli alapok meghatározására, ami a KKK-sörök piacán azokat a minőségi főzeteket, illetve elkötelezett sörfőzdéket kiemel(het)i. Egyfajta minőségi csúcs, iránymutató elit csoport mindkettő. Ha megvizsgáljuk az elveiket a következő párhuzamokat találjuk. Önkéntes folyamat, a készítési folyamatot felgyorsító gyártástechnológiák és költségcsökkentő segédanyagok mellőzése. (Természetesen egy az egyben ezt nem lehet átültetni a sörre, hiszen a modern sörfőzésben elengedhetetlen pl. a jó minőségű fajélesztők használata.), minőségi, lehetőleg természetközeli szőlőművelés, mely megkíméli a környezetet, és - talán a legfontosabb - szabad betekintés a készítési folyamatba, a szőlőkbe a pincékbe, tanácsadás és tudásbázis megalapozása. Nyitott társulás, mely nem kirekesztő, hanem az általuk megfogalmazott törekvéseket valló és boraival is ezt bizonyító pincészetet maguk közé fogadják.

A fentiek alapján nyilvánvaló még laikusabb fogyasztó számára is, hogy szükséges megfogalmazni olyan pozitív mintákat melyek hosszú távon a KKK-sörök általános minőségi megítélésében segíthetnek a nagyközönségnek, és ha nem is csatlakoznak a kezdeményezéshez széles körben más főzdék, a célkitűzésekkel többé-kevésbé egyet tudnak érteni és ezek által az önkéntes minőségi célkitűzésekkel meg tudnak maradni a piaci versenyben a nagyüzemi sörök marketing- és disztribúciós dömpingje illetve a beáramló kiváló minőségű hagyományos (cseh, német-osztrák, belga) illetve craft-sörök importja mellett.

A hazai kisüzemi sör már nem ott tart, mint öt éve, amikor az I. Főzdefeszten és a további 1-2 évben a sör megmutatta egy új arcát a közönségnek, aki ki volt éhezve az újra, a másra. A piac, köszönhetően a befektetéseknek, új vállalkozásoknak egyre jobban telítődni fog, és az tudja csak megőrizni a fogyasztóit aki:

  • konstans kiváló minőséget készít és a viszonteladóival (kocsmák, sörházak, sörboltok) is betartatja a minőségi törekvéseket
  • kialakult disztribúciós hálózata van, nincs ráutalva a "divatos" helyek folyamatos termékváltoztató üzletpolitikájának, a nagy üzletláncok (ahová az utóbbi években szintén bekerültek KKK-sörök) beszerzési árainak
  • kialakult fogyasztói köre van, akik egyetértenek a minőségi törekvésekkel és van vásárlóerejük, így folyamatosan megvehetik a főzde termékeit
  • nem csak ráérez a fogyasztói igényekre, hanem irányítja a sörfogyasztói ízlést és a nemzetközi trendek mellett részben hazai, egyedi arculatot is képes kialakítani, képviselni

A Kraft-sörfőzdék első sorban nem mennyiségi, hanem minőségi irányból igyekeznek olyan pozitív marketinget kifejteni az új megfogalmazással, gyártói magatartással, hogy megőrizzenek, bővítsenek egy elveikkel egyetértő tudatos fogyasztói réteget, akik hosszú távon biztosítják számukra a felvevőpiacot.

A Kraft-feszt "kiáltványában az alábbiakat olvashatjuk:

- A kraft sörfőzde nem kell, hogy nonprofit legyen, de legyen termékorientált, a termék minősége előzzön meg minden egyéb üzleti célt.
- A kraft sörfőzde nem az elérhető legdrágább technológiával dolgozik, de a sörfőzés minden esetben higiénikus és professzionális körülmények között történjen. Nem hamuznak bele a cefrézőüstbe a munkások, nem potyog a penész a falról, az ejesztőtérben nincsen ottfelejtve egy tál – még akkor sem ha kézműves – pacal tegnapról.
- A kraft sörfőzde emberek és nem gépek által üzemeltetett, az emberek pedig természetüknél fogva hibázhatnak. Az esetleges melléfogások azonban nem a fogyasztókat, hanem a sörfőzdét terhelik. Szar nem kerül korsóba leárazva, hanem megy a lefolyóba.
- A kraft sörfőzdének nem kötelező 500 különböző sört kihozni. Mindenkinek vannak és lesznek állandó sörei, amiket egy esetleges törzsközönség évről évre szívesen fogyaszt. Ettől függetlenül a kraft sörfőzde a meglévő söreinek a gyártásával párhuzamosan igyekszik folyamatosan megújulni és időről időre új, akár limitált szériás termékkel áll elő.

A már bizonyított boros kezdeményezések és a Kraft-"hitvallás" közös metszete egy olyan különleges minőségre való törekvés, mely maradandó, hosszú távon eltartható értéket és minőségi fogyasztói élvezetet nyújt. Ha valóban létrejön egy ilyen minőségi védjegy a hazai KKK-főzdék között, akkor az a védjegyek viselőire és a védjegyek odaítélőire is óriási felelősséget ró, hiszen egy belterjesség, "haveri" alapon kiosztott védjegyek csak devalválnak egy ilyen pozitív kezdeményezést, ami semmiképpen nem szerencsés. Bár egyértelmű a marketing-érték is, akár a hasonló osztrák kezdeményezés esetében - Culturbrauer - akik szinte egybevágó üzenetet fogalmaznak meg, mint a Kraft-főzdék,) - az üzenet ott is hasonló, csak már nem csupán minőségi irányból közelít, hanem komlexebb tudatos vállalkozói magatartást is megfogalmaz. Hogy ne viszályt szüljön (vita és ellenérzés az van és lesz is) a KKK-sörfőzdék berkeiben, a Kraft-kezdeményezés kitalálóinak részben érdeke, hogy egy komoly szakmai párbeszéd előzze meg a használatát, melyben érdekektől - amennyire lehet - mentes szereplőknek is fontos szerepük lehet, hogy minél hitelesebb legyen a jövőre nézve a cím. El lehet gondolkozni olyan verziókon is, hogy ne csak egy egész főzde, hanem egyes sörök is kaphassanak Kraft minősítést.

Az elmúlt 5 évben, a magyar sörfelvilágosodásban a közönség számára is világossá tették a kisüzemi sörfőzdék, hogy mi az amiben mások lehetnek a nagyüzemi söröktől. A Kraft-kezdeményezés egy új szintre helyezheti ezt a hozzáállást, és példát mutathat termelői magatartásból, és megszilárdíthatja a fogyasztók bizalmát, mely sokszor megrendülhetett a KKK-sörök minőségében. A Kraft fogalmába azonban még egy fontos tényezőt be kell emelni, ami a hitvallásból kimaradt. A sörfőzdék mellett azt is elengedhetetlen felmérni, hogy a KKK-sörboltok, KKK-sörözők közül ki az, aki nem megfelelően tárolja, adja ki a sört, és így nem érdemes arra, hogy egy Kraft-sört készítő főzde szállítson neki. Így a Kraft-filozófiába beemelünk egy olyan tudatos fogyasztói magatartást is, amely nélkül ez az önkéntes minőségi vállalás félsiker volna.

Remélem, sok beszélgetés, vita és egy nagyjából egységes konszenzusos vélemény mellett születik meg a 'Kraft', amit a többi piaci szereplő is előbb-utóbb elismer, de addig még nagy munka vár a kitalálókra, hogy - fájdalmasan patetikusan szólva - ne csak tűzijáték, hanem lángoszlop legyen a Kraft a honi sörpiac bolyongó félhomályában...

Szólj hozzá!

Címkék: magyar kraft sörkultúra kisüzemi