Sörbúvár

Idén már negyedszerre gyűltünk össze - ezúttal az Élesztőben - március 15-én a "sörbírói" kamarával, hogy a beküldött pályaműveket elbíráljuk. A díjazottakról már sok sörös portál és természetesen az egyesület is beszámolt. A Grand Champ 2015-ben a nagyon trendi savanyított sör kategóriából került ki, és Bajkai Tibor, azaz Tibeer nyerte el a várndorserleget, Oud Rosita fantázianevű Oud Bruin sörével. Ezúton is gratulálunk a Sörbúvárok nevében!

A jó hangulatú versenyen remek sörök is csapra kerültek, mint például a Bäder - North Star, a Távoli Galaxis, a Monyó búzasöre a Schatzi és a Legenda savanyított söre a Grut Brettannia. Elhangzott a pincében 4 előadás is, amelyek közül az egyiket én tartottam sörgasztronómiából, és nagyon biztató volt a sok érdeklődő. Ezúton is külön köszönöm a segítséget a győri Cellárium kézműves bolt tulajdonosának, aki a kitüntető figyelem mellett az előadás gyakorlati részénél, a sörfalatkák helyszíni előkészítésében tevékeny részt vállalt.

A rövid élménybeszámoló után néhány megjegyzés pro és kontra. A tavalyinál is több sör érkezett a versenyre, így már szombaton jó sok sörbíró előzsűrizte a Russian Imperial Stout és a még mindig hihetetlenül népszerű American IPA kategóriát. Hallottam egy-két kritikai megjegyzést, hogy a sok kis csoport aránytalan pontszámokat adott, így valakinek a söre nem kerülhetett be a középdöntőbe sem, pedig esetleg egy másik csoportban a sokkal gyengébbek bekerültek az első háromba, így továbbjutottak a középdöntőbe. Ehhez csak annyi magyarázat, hogy a BJCP versenysztenderd szerint csak az első három helyezettet díjazzák kategóriánként. Előfordulhat, hogy valaki az első körben, ahol még az 50 pontos pontrendszer van egy gyengébb sörrel továbbjut, de elenyészően kicsi az esélye, hogy a kategória "szétlövésében", ahol már csak sorrendet állapítanak meg a bírák, egy gyenge sör jól szerepeljen. Persze előfordulhatnak extrém esetek, de ahhoz már túl sok negatív véletlennek kell összejönni, hogy ez megtörténjen, és persze ez alapján a birkózás, a síversenyek és egyéb megmérettetések rajtlistája is ugyanennyi lutrit hordoz magában. A pontozásnál viszont ezért is van szükség minél felkészültebb, felelős bírákra, és csak azt tudom mondani, amit Vlagyimir Iljics, hogy: Tanulni, tanulni, tanulni, nem csak a verseny előtt, hanem egész évben érdemes, hisz egy képzett, sokat kóstolt bíra, rögtön felismeri az esetleges sörhibákat, de a sörök nagyszerűségét is objektíven tudja értékelni.

Az egyesület tagjai előtt le a kalappal, mert évről-évre profibb szervezőmunka áll a sikeres versenyek mögött, mind az előzetes képzés, mind pedig a helyszíni logisztika és a lebonyolítás szempontjából. Idén is olajozottan és gyorsan ment minden, folyamatosan kaptuk a tiszta poharat, a vizeskancsót és a falatkákat. Köszönjük mindenkinek, jó volt így zsűrizni!

A nevezett sörökhöz is volna pár (kritikai) megjegyzésem. Az egyik nagyon nehéznek gondolt kategória, a savanyított sör - amellett, hogy nemzetközi téren is rendkívül trendi és divatos, akár a 2014-es versenyen a Grodziskie volt - egészen elképesztő mezőnyt hozott. Két világszínvonalú (még ebben a mezőnyben is elsők közt lennének) flamand stílusú sör (Mesehabbal Zsombi bácsi flamand vörös söre, ami a szétlövésben nem teljesített annyira jól(?) és a későbbi Grand Champ Tibeer Oud Bruinja) és egy nagyon szépen kivitelezett másik vörös, illetve egy Berliner Weisse is emlékezetes volt a pontozásos körben, azok közül amiket volt szerencsém pontozni, illetve "röptében" kóstolni. A bíráknak is nehéz volt a dolguk, hiszen a belga és a savanyított sörök alatt több alkategóriában is voltak nevezések, így különösen nehéz volt eldönteni, hogy melyik sör a legjobb. A döntőben sem volt még talán ennyire egyöntetű a bírák véleménye a győztest illetően.

Néhány típushiba, amire a versenyzőknek érdemes lesz a jövőben odafigyelni. Több olyan sörrel is találkoztam, amelyik amúgy remek (35-45 pontos) sör volt, de a nevezett kategóriába nem illett, emiatt teljesen, vagy részben le kellett pontoznunk. Az előzsűrizéskor a R.I.S. kategória szinte általános hibája volt, hogy nyers, nem eléggé összeérett főzeteket kóstoltunk, egy ilyen kategóriában néha a 6 hónap is kevés. Ezért is döntöttek úgy a szervezők, hogy már most kiírják a jövő évi kategóriákat, hogy komolyan rá lehessen készülni a versenyre. Az alsó erjesztésű bécsi ászoknál - hasonlóan a tavalyi pilzeni kategóriához - még a kategóriagyőztes is sajnos csak jó közepes volt, de házi körülmények között nagyon nehéz láger sört készíteni. Az American IPA kategória is messze elmaradt a várakozásaimtól. Viszont nagyon bíztató volt, hogy a tavalyi rengeteg hibás, fertőzött sör után idén már jóval kevesebb volt a valóban problémás darab, így remélem, jövőre még több színvonalas főzettel találkozhatunk.

Gratulálok még egyszer a győzteseknek és a szervezőknek! 2016. március 15-én találkozunk.