Jó két és fél éve írtam először a - németalföldi "hegemóniát" megtörő - nyolcadikként létesült trappista főzdéről, és debütáló főzetéről. Még az ősz folyamán pillantottam meg a Sörmanufaktúrában az engelszelliek második főzetét, egy "világos dubbel"-t, a Benno-t. Annak rendje és módja szerint be is vásároltam belőle, és hazafelé már körvonalazódott az új poszt is... Aztán aznap nem volt idő, és a sört - mi tagadás - nemes egyszerűséggel elfeledtem. Jól megy, mondhatja erre bárki, vagy más a sok sörivás és a közelgő öregség okozta szenilitással is megvádolhat, de én az őszi magyar kézműves sörkánanán sokszínűségének rónám ezt fel. Nincs olyan hét a városban, amikor ne lenne egy sörbemutató, ne raknának fel valami izgalmas újdonságot a jobb helyek csapjára.
Aztán az ünnepek után kaptam három palack ízlésesen csomagolt Thomas Menner-sört és a Pannonhalma, apátsági sör, bencések, trappisták asszociációs ívet követve bevillant a Benno, és 15 perc kutakodás után meg is leltem a pince egyik eldugott szegletében egy alsó polcon. Erre szokták mondani, hogy pillanatnyilag jó ötletnek tűnt, mármint, hogy oda tegyem a gyerekek legói és egyéb ajándékai melletti rejtekhelyre. De megvolt, és ezért tovább nem húztam az időt, megkóstoltam.
Benno Stumpf apát a 2. világháború utáni első apátja az engelszelli kolostornak, róla nevezték el a második főzetet, egy 6,9%-os világos dubbelt. Jogosan kaphatják fel fejüket a sörszeretők, hisz dubbelként manapság erős, de barna belga söröket ismerünk, és a blonde és a tripel szokott a világos lenni a belga főzdék kínálatában. Nem véletlen tettem idézőjelbe a bevezetőben én is. De kicsit utánaolvasva kiderült, hogy az ős-dubbel a Westmalle kolostor 1836 decemberében főzött világos söre volt, úgyhogy az osztrák trappisták nem csupán a szortiment végett, hanem vélhetően a tradíciókra való tekintettel is világos dubbelt főztek. A korábbi főzethez hasonlóan a Benno-ba is mézet tettek a sörfőzők, és a belga sörélesztő mellé jóféle elzászi komlót, a Spalter magasabb alafasav-tartalommal bíró francia testvérét, a Strisselspaltot főzték a sörbe.
A várt belga élesztős illatok mellé egy kellemes citrusosság (narancs, narancshéj) és zöldséges komló érkezik. A Benno így kicsit háromutas sör lett, mely ha akarom izgalmasabb, mint egy átlag belga apátsági viláhos, de ha akarom olyan szárnypróbálgató útkeresés. Egyszerre belga, a rágógumis észterek miatt egy APA, és kis lágeresség van benne. A La Chouffe Houblon volt hasonló az ilyesfajta útkeresésben, úgyhogy én is inkább a pozitív vonalat vélem felfedezni, nem a stílusok kavalkádját. Az elefántcsontfehér is hab teljesen helyénvalóan tornyosul. Az ízben az élesztő a domináns és a jellegzetes kesernyés íze mellé kapcsol rá a komló keserűje, ribizlis, ribizlileveles, kék bogyós felhangokkal, enyhe kamillás gyógynövényességgel, száraz lecsengéssel. A nemrég kóstolt Thomas Menner világos sörének van ilyen szép komlós utóíze, és részben hasonló stílusa, hiszen azt is felső erjesztéssel készítik. A Benno talán tisztább, egyértelműbb ízekkel és sokkal inkább pale ale-es komlókeserűvel több réteget mutat, a Thomas Menner viszont kellemesebb szomjoltó, jobban iható, már csak az 5% alkoholja miatt is. Melegedve, nyílva a Benno sokkal inkább visszaidézi a belgás vonalat, a fehér címkés Chimay enyhe málnás világát (próbáljátok ki egyszer málnás vaníliafagylalttal, isteni!). A kortyban a komlós zárás mellett nagyon szerettem a játékos robbanócukros pezsgést a szájpadláson. (Isteni szikrák...)
Az "apátsági élmények" feltüzeltek, és desszertként megbontottam a Thomas Menner Karácsonyi sörét, habár nem hivatalos apátsági főzet. Idén amúgy rengeteg jó karácsonyi sör készült, a Hopfanatic, a Rízmajer, a Rotburger (akik idén kis szilvaággyal dobták meg a hangulatot a narancs helyett. és az Esthajnal és is remek volt, de az más alapokra készült, nem ilyen mézeskalácsfűszeres félbarna.) Mindhárom sör a mézeskalácsfűszereket keverte valamilyen arányban egy félbarna sörrel. A Thomas Menner Karácsonyi annyiban volt más, hogy ezt részben az én szám íze szerint készítette el a főzde.
A félbarna Thomas Menner-sörhöz az ünnepek előtt a Corvinus Egyetem sörtanszékén készült 4 féle tudományos alaposságú fűszerkoktél. Fűszerek tiszta alkoholos keverékét 24 órára rázógépbe tették és így lett narancs-, fahéj-, gyömbér- és szegfűszeg-domináns ízesítés, Ezeket a különböző töménységű és mennyiségű alapízeket kevertük a Thomas Menner félbarnához, majd az alapízeket is kevertük és úgy tettük a sörbe. Az 1:3 narancs-szegfűszeg-dominanciájú fűszerkoktél volt a nyerő, evvel érlelték még tovább a félbarnát. Így született a Thomas Menner Karácsonyi sör, amely az enyhén málnás, karamelles, kakaós ízvilágával isteni volt a karácsonyi - a véletlenek folytán tízszeres mennyiségű kakaóval bekevert - kakaós mézeskalácshoz.
Aki szeretné kóstolni, az február 28-án a teljes Thomas Menner-szortiment mellett megteheti a Balatoni Bock Bisztróban, egy 5 fogásos (sör)vacsora mellé.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2015.02.13. 12:01:10
Serkoptató 2015.02.13. 16:10:34
pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2015.02.13. 18:12:55
Serkoptató 2015.02.13. 23:12:36
Úgy érzem, kicsit el vannak tévedve a sörük pozicionálásával.
pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2015.02.15. 08:17:51
Serkoptató 2015.02.15. 22:03:25
pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2015.02.16. 08:43:05
Serkoptató 2015.02.16. 08:56:23
A hazai hotelek bárjai közönségének jellemzően síkmindegy, hogy valamilyen indusztriál lágert tesznek eléjük, vagy akár a Mikkeller valamelyik extrémitását. (Sőt, jobban örülnek az előzőnek.) Árban úgyis mindenképp az utóbbit számolják fel.
pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2015.02.16. 09:59:33
az emberek rájöjjenek, hogy az ún. "szuperprémium" nagyüzemi kategória a rakás fosnál alig jobb unalmas lötty. Az ár-érték arányon lehet vitatkozni, de az már megint más kérdés. Amit te mondasz, ahhoz komoly életszínvonalbeli változás is kell. (nemcsak az embereké, hanem a vendéglősök, kocsmárosoké is)
Serkoptató 2015.02.16. 15:12:58
Az pedig nem működik a jelenleg tapasztalható túlárazással. A "felkapott, divatos" helyekre pedig a nép nem teszi be a lábát.
Bud Taste 2015.02.16. 20:16:07
Sajnos a "népet" nem érdeklik a tisztességes ételek vagy italok. A legnagyobb piacon (USA) is beletelt 30-40 évbe, amíg eljutottak arra a szintre, hogy minden 20. liter elfogyasztott sör craft beer legyen. Jelenleg a craft beer mennyiségi részesedése még mindig 10% alatt van ugyanott, pedig a nép messze nem annyira árérzékeny, mert az amerikai piac vásárlóereje nem hasonlítható össze a magyarral. A craft beer még ott sem a nép söre, mivel csak 1/12 részét jelenti az összes fogyasztásnak, pedig nincs is túlárazva.
www.brewersassociation.org/attachments/0001/4354/Growth-Small_HR.png
Serkoptató 2015.02.17. 07:39:59
Azt gondolom, 15-20 százaléknál nagyobb árkülönbség egyszerűen nem indokolt egy ugyanolyan típusú ipari és craft beer között. 2-3 szoros differencia pedig már a pofátlanság kategória.
Ráadásul az extraprofitot nem is a sörfőző/sörfőzde teszi zsebre, hanem a közvetítő kereskedő/kocsmáros.
pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2015.02.17. 07:42:50
Sztem továbbra is az éttermek és - akármennyire is szomorúan hangzik elsőre - részben a kereskedelmi média felől kell a dolgot megközelíteni. Nem a "barátok közt" szintjén persze. Megdöbbentem, hogy mennyi ember látta pl a Mokkában az Esthajnalról készült őrületet és a Hír TV-s sörkóstolót (ki-ki a társadalmi szintjének megfelelő tv-adást) - és emlékeznek 2-3 hónappal utána...
pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2015.02.17. 08:38:03
Serkoptató 2015.02.17. 08:58:01
Nyilván csak viszonylag egyszerűbb típusok jöhetnek ebből a szempontból szóba, mivel pl. egy csokoládés zab stout-ot a nagyipar soha nem fog készíteni.
pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2015.02.17. 09:21:04
Serkoptató 2015.02.17. 09:57:24
Másrészt -- nem bántásiból mondom --, de mi az extra a Stari Prémium pilsében, ami 750 Ft/0,33 liter az intersparban és a madaras teszkóban?
Beer Ninja 2015.02.17. 10:43:03
1. Már a nagyipari lágerek is bénák nálunk + túlárazottak (nem látok bele, hogy az adó ebben mit okoz). A kimondottan rossz Arany Ászok csak akciósan fér be 200 Ft alá, ugyan már...
2. A kézművesek pedig még ezekhez a drága nagyüzemiekhez képest is dúúúrva árúak. Talán csak az Ogre fér bele Serkoptató 20%-os elméletébe (az ráadásul 5,6%-os, tehát a 300 Ft feletti ár indokolt is).
3. Nemrég jártam Csehországban. Akciósan 85 Ft-ért már volt friss szavatosságú, normális sör a TESCO-ban (mondjuk Soproni 1895 színvonal), 150-ért kimondottan válogatni lehet a tényleg jó sörök közül, és Cerna Horában a főzde saját boltjában csak a legextrább sörök kerültek 300 Ft-nál többe, a többség 200 Ft környékén futott...
pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2015.02.17. 12:10:17
Ez így van. Szart kapunk drágán. De nem csak ebből. Bécsben a legtöbb élelmiszer, ami itt extrának számít 20-30%-al olcsóbb (lásd minőségi tea, kávé, fűszerek stb.)
Beer Ninja 2015.02.21. 18:32:24
Volt pl. friss dobozos Budweiser (decemberi lejáratú) 0,44 ejrójért. Nálunk meg a beragadt tételeket adják esetleg olcsóbban, ami már eleve nem is lehet túl jó.
Ittam 7 Stern kézműveseket is, azok aztán tényleg jók voltak, meg rohadtul drágák is (0,5 liter 900-1000 Ft).