Legutóbb, amikor a nemeskomlókkal foglalkoztam és az írás végén beharangoztam, hogy a történet folytatása a kontinentális komlók lesznek, pár lelkes és vájt fülű blogolvasó rögtön szóvá tette, hogy hohó, sőt hohohóó, hol maradnak a szlovén komlók. Megnyugtatok mindenkit, nem felejtettem el azokat sem, csak szerintem tematikusan sokkal inkább a brit komlófajtákhoz tartoznak, mely az elkövetkezendő komlómese témája. Tehát jelen írásomban a német, a francia, a cseh és lengyel komlók lesznek főszerepben, de röviden megemlékezek egy sörforradalmi jelentőségű orosz komló-alfajról is.

I. Új német komlók - Németország a világ legnagyobb komlótermesztője a maga évi több, mint 34 ezer tonnájával. A második helyen "kullogó" USA "csak" 23 ezer tonnával tartja a stabil ezüstérmes helyét. A nemeskomlótermesztés mellett természetesen folyamatosan kutatják és tovább nemesítik, keresztezik a komlófajtákat, ami a 20. század közepe óta a más mezőgazdasági termények mellett a komlónál is nagyon fontossá vált. Németországban, Hallertau komlóvidékének központjában, a bajorországi Hüllben működik a világ egyik legnagyobb komlókutató intézete. Itt nemesítették ki azokat a fajtákat, amelyek a modern mezőgazdasági termesztés igényei szerint hasonlóak a már ismertetett nemeskomlókhoz, csak ellenállóbbak, hatékonyabban termeszthetőek. De a folyamatos kutatás és az amerikai és a világ egyéb területének piaci igényei miatt itt kísérleteztek ki olyan új komlófajtákat, melyek komoly konkurenciát jelentenek az amerikai új hullámos sörfőzés sztár-komlóinak (Cascade, Citra, Simcoe stb.) Az egyik jellegzetes alap keserűkomló a Magnum vagy Hallertauer Magnum (10-12,5% alfasav), melyet a hülli intézetben nemesítettek az amerikai Galena és egy német komló keresztezéséből. Ez az egyik leginkább elterjedt keserűkomló, nagyon széles körű a felhasználása, viszont nem annyira elegáns aromái miatt sok kézműves főzde más komlófajtákat használ. További keserűkomlók, még nagyobb alfasav tartalommal a Halletrtauer Taurus (12-18%) és ennek egy lisztharmatnak ellenálló változata a Hallertauer Herkules, melyet 2005-ben nemesítettek ki szintén Hüllben. A Magnumból nemesített - elsősorban - keserűkomló, de már vannak citrusos, földes lágyabb jegyei is a Merkur (3,5-7%). Az új aromakomlók általában ellenállóbbak a különböző gombás fertőzésekkel szemben, és több illó olajat tartalmaznak így némileg karakteresebbek azoknál. Tipikus példái ennek a vonulatnak a fűszeres, enyhén borsos karakterű Opal, a virágos, illatos Saphir és Smaragd, illetve a magasabb alfasav tartalmúak közül a fűszeresen virágos Perle és a Hallertau könnyebben termeszthető, szintén füves illatú, karakterű változata a Tradition komlófajták, melyek mindegyikét szintén Hüllben nemesítették.

Az új hullámos német komlók a sörforradalom és a házi-kisüzemi sörfőzők által felkapott amerikai komlók versenytársai. A 2012-ben nemesített Mandarina Bavaria-t sok reklámban, sajtóanyagban a Cascade-hoz hasonlítják. Nem véletlen, hiszen a Cascade-ból nemesítették, csakúgy mint a Hallertau Blanc és a Hüll Melon fajtákat. Ezek mindegyikére jellemző a citrusok intenzív illata és a viszonylag magas alfasav- és illóolajtartalom. Ezek a komlók már alkalmasak IPA-k, ale-ek főzésére és az amerikai társak kiváltására. Szintén híres új nemesítés a Polaris, mely 18-21% közötti igen tekintélyes alfasavtartalma mellett is gyümölcsös és mentás, amolyan jegesen friss "Orbit Winterfresh-es", vagy ha tetszik "Negró-s" illatokat-ízeket kanyarít a sörbe.

II. Francia komlók - A francia területeken főleg világos lágerekhez, belga ale-ekhez jól felhasználható komlókat termesztenek. Ezekben némileg keverednek a nemeskomlók virágos, lágyan fűszeres karaktere és az amerikai komlók gyümölcsös citrusos világa is kiérződik, ugyanakkor a nemeskomlóknál magasabb alfasavtartalommal bírnak. Az alaptípus a Strisselspalt, melyből tovább nemesítették a magasabb mircén-tartalmú, ezért gyümölcsösebb-virágosabb Triskel-t és az inkább gyógynövényesebb karakterű Aramist.

III. Cseh komlók - A hagyományos cseh sörökben túlnyomó részben a žateci (Saaz) komlóval találkozunk, de nemesítettek a Saaz és a Northern Brewer (lásd amerikai komlók) felhasználásával egy magasabb alfasav-tartalmú, gyümölcsösebb variánst a Sladek-et és a Saaz egy másik variánsát, a szintén magasabb alfasavval bíró Premiant-ot. Ez ugyanolyan elegáns, de a keserűértéke miatt nehéz, édesebb sörökhöz is kiváló, nem véletlen, hogy a De Molen sok Russian Imperial Stoutjába a Saaz mellett ezt a komlót főzik bele.

IV. Lengyel komlók - A lengyel sörvilág sokban hasonlít történelmileg és kulturálisan is a cseh szomszédokéhoz, mégis van egy jókora adag német és északi hatás is, ami színesíti ezt a képet. Ettől függetlenül minden lengyel komló "ősanyja" a Lublin (Lubelski), mely nagyon hasonlít tulajdonságaiban a Saaz komlóhoz. A másik legelterjedtebb fajta a Marynka, amely alap felhasználását tekintve keserűkomló, de ánizsos, fenyőgyantás, enyhén gyümölcsös-fűszeres jegyei miatt amolyan jollyjoker-komló is lehet. Felhasználható az alap lágereken kívül búzasörbe, IPA-ba, de akár stoutba is. Elsősorban belga és angol-amarikai ale-kbe, IPA-kba javasolt a Sybilla, melynek gyantás, virágos jegyei mellett, epres, cseresznyés világa nagyon karakteres és különösen izgalmas eredményeket hozhat. Az Oktawia-t rendkívül friss zöldalmás, citrusos, puncsos karaktere miatt Summer Ale-kbe és IPA-kba javasolják, de még nagyon kevéssé elterjedt ez az alfaj. A Lunga magas, akár 14%-os alfasav tartalma és nem harsány keserűje meg mézes, ananászos jegyei hardcore IPA-khoz, vagy más markánsan kesernyés ale-ekhez való.

V. Egy fontos orosz komló - Az orosz sörpiacon főleg a cseh-lengyel stílusú illetve az északi svéd-dán hatású világos lágereket kedvelik, melyek édeskésebbek, mint egy cseh vagy egy német hagyományos láger. Nincs itt semmi óriási különlegesség, mégis számon tartanak egy komlót, mely a sörforradalom szempontjából igencsak fontos volt. Ez a Serebrianka, egy 2-2,5% alfasav-tartalmú, enyhén dohányfüstös és olajos, elegáns illatú aromakomló. A Fuggles-Serebrianka keresztezéséből született meg 1956-ban a Cascade, az amerikai sörforradalom egyik ikonikus komlója, akkor még USDA 56013-as munkanéven, és - bár kapható pár komlókereskedőnél - a Serebriankát elsősorban ezért tartja számon a sörfőző-irodalom.

Hamarosan folytatom a brit szigetek és a Szlovénia jellegzetes komlóival a sztorit...

(A képek a saját sörös kép mellett innen, na és innen, no meg innen is érkeztek, hogy feldobják a tartalmat.)