Kábé egy időben járhattam Debrecen Nagyállomásánál a Debbenet bloggerével (avagy annak cimbijével), csak ő frissiben posztolta is, amit a vasútállomásról kilépve azonnal a jószemű utas szemébe ötlik jobbról - én még pihentem rá egy hetet, nem is volt baj, az én képem kissé szemcsés lett, épp mint a tekintetek zöme e kocsma körül:

Úgy látszik a sok Borsoditól és Arany Ászoktól (ezek a cégérek uralják a szemmagasságot) már lezsibbadt a debreceniek nyelve. De cíviskéim nem érik ám be ennyivel, alig pár lépés a belváros felé és a toronyház aljában egy kocsma plakátja ezzel csalogat:

És ha már megittuk a pohál Dléhelünket, de valami érthetetlen okból keveselltük, a vonatra is nyugodtan vihetünk magunkkal üveges sört! Bár a világon minden sörnyitó, a MÁV egyes IC-in (lehet hogy régóta, én most találkoztam velük) n+1 mennyiségben lelhető fel: sörnyitót szereltek a négyes asztalok lábaira. Sajnos nem volt mivel tesztelnem, de a magyar közállapotokat figyelembe véve szinte megható ez az innováció.