Május 13-14-én megrendezik Budapesten az Első Hazai Kézműves Sörfesztivált.
Írhatnék most okosakat a magyar kisüzemi sörfőzdékről, a Grabancról, az első magyar IPA-ról, a miskolci Kortyról, a békésszentandrási Fekete Rózsáról, de mégsem ezt teszem, hanem behunyom a szemem és elgondolkodom, milyen volt 20 éve a tavasz, hol lehetett egy jót sörözni.
Sörfesztivál - A 80-as évek végén a kőbányai sörgyár, amikor újra bevezette a Dreher márkát a magyar piacra, igyekezett sörkultúrát teremteni. Hasonlóképpen a 90-es években a pécsi sörgyár. A Dreher Sörfesztivál gyönyörű környezetben, a Margitszigeten kapott helyet. A Pécsi Sörfesztivált pedig a sörgyár területén rendezték meg a híres müncheni Oktoberfest idején sok évig. Miért nincsenek ma már jó hangulatú sörfesztiválok Magyarhonban, sóhajt fel a magamfajta. Mert a tavaly szeptemberben beharangozott, vicckategóriába illő, hiperdrága budapesti Paulaner Oktoberfest a Festetich palotában nem egy fesztivál volt, maximum egy üzleti fogás. Reméljük, a Főzdefesztből valóban hagyomány lesz, amire húsz év múlva majd ismét jó érzéssel gondolunk vissza...
A mostani helyszín akkor - Szintén a 90-es évek elején az egyik kultikus helye volt a városnak a Tilos az Á . Pont ebben a városrészben kap helyet a mostani Főzdefeszt, és a Kis Generációból biztosan mindenki fel tud idézni valamit, ami a Szentkirályi és a Krúdy utca sarkán történt a 90-es évek elején. Az én hirtelen jött emlékem: Mi akkoriban bölcsészkarosként - jódolgunkban - albán nyelvet is tanultunk, és a Tilos az Á WC-je, ahol rengeteg nyelven ki volt írva az útbaigazítás, általunk, harmincvalahányadik nyelvként albánul kapta meg a feliratot, hogy Férfiak illetve Nők...
Jó sör - Szintén a a 80-as évek végén kinyílt számunkra egy kicsit a világ. Akkor még 450 Ft-ért retúr eljutott az ember Prágába, Komárom itt volt egy ugrásra. Téli vizsgaidőszak végén, tavaszi szünetben csak fölpattantunk a vonatra és pár óra múltán finom és olcsó frissen csapolt sört iszogattunk és knédlit vagy sztrapacskát tömtünk orcánkba. A mennyeien keserű komlós német (NDK-s) sörökről Drezdában vagy Berlinben, a fal leomlása idején, nem is beszélve. Amikor a keletnémet márkát egy az egyben váltották nyugatnémetre...
Hát, igen! A negyvenes éveibe lépő férfiember ha találkozik egy baráttal, rögtön végeláthatatlan múltidézésbe kezdenek, és persze a nosztalgiázás mellé lecsúszik egy-két korsó sör is. Ám a magamfajta gasztro-sznobnak persze nem mindegy, mit eszik-iszik. Most itt az alkalom, hogy hangulatos környezetben, remek magyar - IGAZÁN MAGYAR! - söröket fogyasszunk, és találkozhassunk barátainkkal, elmondhassuk újra a százszor hallott történeteket, vicceket, ne adj' isten, nótázzunk egyet és újra együtt legyünk, igazi fesztiválhangulatban.
(a fotokat a http://www.fortepan.hu/ -ról vettem kölcsönbe)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://sorbuvar.blog.hu/api/trackback/id/tr932895487
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
kultikula 2011.05.13. 07:09:47
kompakt esemény lesz, nagyon várom, ugyan nem vagyok gasztroexpert, de most, hátha!
