A hetekben olvashattunk egy rövid színes ismertetést a világ legrégebben működő sörfőzdéjéről Serteperténél. Ráadásul a honi sörbarátok Kacsa utcai Elysiumába nemrég érkezett a főzde sötét búzasöréből. Így nyálelválasztásom erősen megindult a hír hallatán, s még azon melegében be is szereztem pár flaskával. Az, hogy szeretem a sötét bajor búzasöröket, már korábban is kiderült (pl itt meg itt is), hiszen a sötét oldal csábítóbb, de azért nem gyilkolunk Jedi lovagokat néhány üveg sörért. És persze szeretek hozzá finomakat enni...

Vártam is a pillanatot, hogy végre egyedül maradhassak egy-két órára a konyhában. Az biztos volt, hogy valamilyen halas étket fogok kreálni a sörhöz, de a forma kérdéses volt. Valami olyat szerettem volna, ami könnyen szállítható, sok adagot lehet egyszerre készíteni, és hidegen is fogyasztható. A töprengéshez a Weltenburger Winter Traum ideális hátteret biztosított...

És akkor beugrott a rétes. Hol van az megírva, hogy halas rétest nem lehet sütni?! Ezután már könnyen ment minden. Előhúztam a kamrából a hozzávalókat, és nekiláttam...

Míg kiengedett a hal (háromféle halat választottam - lazac, pangasius, alaszkai tőkehal), pritaminpaprikát, sárgarépát és póréhagymát vágtam apróra, majd a lecsöpögtetett halszeleteket rozmaringgal, bazslikommal, sóval és narancsborssal fűszereztem, majd meglocsoltam citromlével és citromos olivaolajjal.

Serpenyőben kisütöttem a halat és amikor már majdnem kisültek, fakanállal megtörtem a halszeleteket és mellédobtam a zöldségeket. Ezután megöntöztem egy kevés kókusztejjel, tettem bele némi tárkonyos mustárt. Hogy jobban összeálljon, friss rozskenyér darabkákat kevertem bele. Kaptam is egy jó masszív tölteléket.

Ezután már csak a rétest kellett betölteni és kisütni.

A Weltenburger Kloster szüretlen barna búzája méltó a sörfőzdéhez és hagyományaihoz. Az ízei jellegzetes barna búzasörös ízek (enyhén pörkölt, kenyeres, élesztős, citrusos - bővebben lásd a ratebeeren néhány ismerős bloggertől itt) Ami külön erénye lehet, a pezsgő és friss szénsav. Egy igazán üde sörről van szó, bár nekem a scheyerni kolostor búzája továbbra is a favoritom marad.

A tálaláshoz egy kis narancsborsos kefírt és mandulával töltött olivabogyókat használtam, ami a hal enyhe száraz érzetét volt hivatott enyhíteni. Hát, jó étvágyat!...